Mentünk gyorsan a reptérre, leadtuk a csomagokat, meg Daise-t. Aztán felszálltunk a repülőre. Anyunak és apunak, asszem megint megvolt a „nem tetszésük”, mert ugye Mira és Pierre egyfolytában nyalták, falták egymást. Jó persze mi is David-el, de nem annyit. Majd egy öregasszony sétált el mellettünk és szó szerint rádőlt Seb-re, de csak véletlenül.

- Seb, mért nem köszönsz anyádnak?? – röhögött Pierre.

- Mert büdös….de szerintem ez a te öreganyád volt.

- Nah most fején találtad a szöget! Mert az én öreganyám tényleg büdös.

- Biztos tőle örökölted. – Chuck.

- Kapd be, te köcsög!! – rúgott bele Pierre Chuck ülésébe. Anyu és apu tátott szájjal néztek, ugyan is ők mellettünk lévő sorba voltak.

- Jeff, már megint itt egy fácán! – Seb.

- Menj dugd meg gyorsan, és akkor elmegy! – röhögött Miri.

- Mira, gyere ide, akarok veled dumálni! – szóltam oda neki, majd nagy nehezen odajött és leült az ülés karfájára. – Te vagy Mira??? – néztem rá Dav-ra, ugyanis a pofámba volt hajolva, hogy hallja hogy mit beszélünk. Majd sértődötten az ablak felé fordult.

- Milyen volt Miami, tudtatok érvényesülni lepedő téren??

- Nanááá, nem is keveset. – mosolygott a nővérem.

- És????

- Háát, nem fogom részletezni, kedves, aranyos volt és nagyon vigyázott rám, minden szempontból. - közbe Seb és Chuck elkezdtek labdázni.

- Milyen szép barnák vagytok, Pierre. – jegyezte meg anyám.

- Sokat voltunk a tengeren.

- tudjuk. – húzta a száját apum, közbe Miri visszament Pierre-hez.

- Chuck drágám, alszunk majd egy ágyba?? – poénkodott Jeff.

- Meglátjuk, szivem.

- Amy…. – szólt anyum.

- Hm??

- Ezek buzik??

- Dehogy csak viccelnek, sose lennének azok. – lassan felszállt a gép, és szó szerint tőlünk zengett. Kaptunk reggelit, de nagyon nem bírtunk magunkkal. David és Pierre miután jól laktak, mit csináltak?! Elkezdték dobálni egymást. Amibe Miri és David is beszállt. Kenyér darabokkal dobálóztak.

- Undorítóak. – jegyezte meg halkan anyu apunak. Sztem ebből még lesz botrány, hogy hogyan viselkedünk. Az út nem volt olyan hosszú, de a légi utas kísérő többször is ránk szólt. Majd elkezdtek franciául dumálni a srácok, amit mi is értettünk. Jeff és Pierre elkezdtek dobolni a combjukon, Dav meg franciául énekelt egy sort. Mindenki megjegyezte mennyire hülyék vagyunk.

- Héééy srácok, nem hoztam el lehet a fasz szőr vasalómat!! – szólalt fel hisztérikusan Jeff, amire minden közelbe lévő ember oda nézett. Erre ledőltünk a székről a röhögéstől.

- Ugye majd kölcsön adod nekem a tiedet?? – nézett rám Jeff.

- Neeeeem!!

- Akkor Mira….. – állt fel hogy áthajolhasson hozzá. Miri meg kapdbét mutatott.

- Jeff, hoztál jó mellű guminőket? – fordult hátra az ülésen Pie.

- Bunkó! – mondta Mira majd egy kisebb pofont adott neki az arcára, persze úgy hogy ne fájjon neki.

- Jó van na, gyere ide.

- Hagyjál!!! – állt fel Mira majd elment wc-re. Olyan dél tájba kaptunk ebédet, utána aludtunk, persze sokan kikészültek tőlünk. Dél után 5 volt mire megérkeztünk Hawaii-ra. Épp vesszünk magunkhoz a csomagokat, amikor Seb egy nem túl jó benyomást keltett a szüleimbe.

- Chuck, hoztál viagrát magaddal, hogy ha nem indulsz be Jeff-től??? – Seb.

- Viccelsz, az ő vasalt szőrétől semmi se izgatóbb?!

- Mira. – apum.

- mondjad??

- ugye tudod, hogy undorítóak ezek a fiúk.

- Jajj apu, csak ökörködnek, ne vedd komolyan.

- Vágatok magamra egy lyukat. – mondta Jeff miközben a cuccát vette le a szalagról.

- Minek?? – néztem rá értelmesen, meg a többiek is.

- Hogy Chuck örömét lelje.

- Fúúúúj te perverz állat!!!!! – mondtuk egyszerre a nővéremmel, majd fejbe vágtuk egyszerre.

- És én még azt hittem szeretsz?! – mondta Pierre kb úgy mint egy rossz buzi.

- tehát Jeff velem jár!!! – Seb. Ismételten láttam a szüleink nem tetszését, meg a körülöttünk lévő emberekét.

- Én akarok jeff-el járni!!!! – David.

- De ő az enyém!!!! XD – Chuck.

- Én is akarok valamit!!! – Pie.

- Na jó, fiúk, elég álljatok le!!! – szóltunk rájuk egyszerre a nővéremmel.

- Túl lőttünk??? – David.

- Leheletnyit kicsim.

- Haragszol?

- Nem. – mondtam, majd megcsókoltuk egymást.

- És te édes, akarsz egy kis nyali-falit??! – ölelte meg Seb Pierre-t.

- Na húzz innét, én nem vagyok akkora homok láda, mint te!!

- Srácok, itt lenne az ideje abbahagyni, menjünk! – mondta apum, majd fogtunk 2 taxit és mentünk a tengerpartra a szállóba.

- Héé nézzétek, annak fának nincsen kérge. – szólalt meg Chuck.

- Igen tegnap ott basztam az anyádat és a fába kapaszkodott. – Pierre. Erre Mira megint finoman szájon csapta. – Elnézést. – röhögött Pie, persze mind röhögtünk, mint a hülyék, csak anyuék nem. Pár percen belül megérkeztünk a szállóba. Anyuék direkt úgy kérték, hogy külön szobába lehessenek, meg is értem őket. Mi meg mind együtt voltunk. Egy nagyszoba, abba meg kicsi két személyes szobák. Pierre, David és Chuck elkezdtek birkózni a földön, persze valahogy hozzájuk került egy tekercs wc papír is, és szépen körbe tekerték egymáson, meg széttépték. Majd kopogtak, gondolom anyuék.

- Valaki nyissa már ki!!!!!!

- ÁÁááááá szállj már le rólam, Dav!!! – visította Chuck.

- Ezek ölik egymást. – mondta apum.

- Már azt is bánom kicsit, hogy ezt kitaláltuk. – anyu.

- Nyissatok ajtót!!! – ordítottam.

- Jóó van már!!!! – majd Pierre wc papírral a kezébe, meg a fején, a nyakán meg rátekerve ment ajtót nyitni.

- Ohh rosszkor jöttünk?? – jöttek be anyuék.

- Nem.

- Csókolom. – köszöntek a srácok, akik épp elvoltak foglalva valamivel.

- Nah, ezt hagyjuk, tegeződjünk. – apu.

- Ok. – közbe persze az ősök Pie-t, David-et és chuck-ot méregették, hogy mi a bajuk, hogy wc papír mindenütt. Majd mindenki kijött a maga kis szobájából és elkapott minket a röhögő görcs.

- Kicsim, olyan vagy mint egy értelmi fogyatékos. – mondta Miri Pie-nek.

- Az nem jó. – szedte le magáról a wc papírt. A szülők most még furcsábban néznek.

- Csak összevesztünk rajta, hogy ki megy wc-re. – röhögött Dav.

- Aham. Lejöttök a partra?

- Persze. Csak átöltözünk. - mondtuk egyszerre. Majd elrohantunk átöltözni, Miri a pólóját visszavette, de Pierre egyfolytában a hátát nézte, nem tudtunk mire vélni, azt hittük, hogy a seggét nézi. Elkezdtünk visszaszivárogni a kanapé környékére. Jeff anyuékkal dumált. Utána a nővérem és én is odamentünk. Erre jön David és lesmárolja Mirit, összekevert minket.

- Héééy!!! – szólt rá Mira.

- Szeretlek.

- Én is, de házszámot tévesztettél!! – Miri.

- Ne vedd el a csajomat! – Pierre.

- Bocsika. – majd odajött hozzám és engem csókolt meg. A szüleink erre is rosszallóan néztek, hogy összekevert minket. Majd lementünk a partra, kerestünk egy jó helyet és lecuccoltunk. Homokos, gyönyörű part, fürdőzőkkel, éttermekkel, shop-okkal, szállókkal és vége láthatatlan tenger körülöttünk. Rögtön elkezdtünk fényképezkedni, Mira amikor levette a pólóját Jeff-nek állt háttal és ő is elkezdte nézni. Persze nem tudtuk, hogy mit néznek rajta. Pár pózolós fotó, vegyesen. Utána Mira végre nekünk is hátat fordított, amikor anyu meglátta, akkor majdnem minden haja szála az „égnek állt”. Ugyan is a derekán volt a nagy színes tetoválás.

- MIRA!!! Te hogy nézel ki??!!! Árúld már el??!!! – kezdett el pampogni anyu.

- Mért, szétáll a hajam??

- Neeem!!! Anyád a tetoválásról beszél! – emelte fel hangját apu.

- Jah, hogy az, az semmi, csak egy kis emlék. – mondta tök lazán Miri.

- Tök jó. – jegyeztük meg egyszerre a srácokkal.

- Kis emlék, igen, majd 70 éves korodba fog emlékeztetni, hogy milyen volt a bőröd??!!! – apu.

- Undorító, mért kell elcsúnyítanod magadat ilyenekkel??? – apu.

- Sztem tök szép. – Miri. – De most mit kell parádézni miatta??

- Az hogy olyan vagy már mint egy kurva! – anyu.

- örüljetek hogy nem a vállamra tetettem. Vagy annak , hogy nem rakattam magamra azt nagy betűkkel, hogy: Pierre!! – kapta fel a vizet Mira. A szüleink nagyon szúrós tekintettel néztek Pie-re.

- Anyu, apu, nyugodjatok meg, az csak egy tetkó, nem fog meghalni tőle. – szóltam rájuk.

- Nem értem, hogy egy szép és értelmes lánynak mért kell ilyen szarokat magára tetetni??!!! – háborgott apunk.

- ha befejeztétek mi megyünk fürdeni. – majd mind elmentünk fürdeni. És mind dicsértük, hogy milyen jó tetkója van Mirinek, szóval Pie ezért nézte ennyire. A tenger nagyon jó volt, fotózkodtunk, meg egymás nyakába ültünk, napoztunk, meg amit lehet, nagyon jó volt. A szüleink hozzánk se szóltak. Majd a napi tevékenység után felmentünk a szobánkba. Jeff, Pierre és Seb birkózni kezdtek, Seb ágyán. És elégéé könnyen „legyürték” együtt Pierre-t, ő meg hangos visításba kezdett, amit még a szüleink is áthallottak a szobájukba.

- Jaaaajjj segítség!!!!!! Meg akarnak ölni!!!!! MIRA!!! JAAAJJJ A SZÜZESSÉGEM!! Elakarják venni a szüzességemet!!! ÁÁááááá….PEDOFILOK!!! MAMIIIIIII!!!! A szüzességem!!

- Pie, azt ami nincs azt már nem lehet elvenni!! – Chuck. – Jeff, te büdös kurva, ne csaljál meg, ma még ki kell vasalnom a fasz szőrödet!!!!! – ordította.

- Perverz állatok!!!!! – David buzisan. Ilyen ordítás ment egy jó darabig, de amikor kifáradtak abbahagyták. Csak ahányszor valaki hozzá akart érni Pierre-hez, elkezdett ordítani, hogy: „jaajj a szüzességem”!! Kb olyanok voltunk mint a  sakálok, aztán kitalálták a srácok, hogy együtt menjünk el egy jó kis tengerparti klub discoba. Ebbe mindenki benne volt és elkezdtünk készülődni, csak arra nem számítottunk, hogy az ősök túl komolyan vettek minket Miri-vel és ők is jönni akarnak.