-A múltkor- csókolt meg gyengéden David- valami nagyon fontos dolog itt a parton abba maradt!- mondta és gyengés csókolózásba kezdtünk

Ott a stégen mind a kettőnkről egyre gyorsabban tűntek el a ruhadarabok, aztán egyszer csak a tengerben kötöttünk ki éppen, hogy a lábaink leértek ott annál a résznél. David felvett az ölébe a derekamat fogta, míg én a lábammal átkulcsoltam a derekát és a nyakát a kezemmel és csókolóztunk úgy semmi ruhában a tengerben nyakig a vízben.- Biztos vagy te ebbe?

- Kismillió százalékig igen!- mondtam és megcsókoltam

- csak annyi?

- lökött!- nevettem és ott először a tengerben nem igazán mondható el az, hogy lefeküdtünk, mert hát nem feküdtünk xD Érted a logikát :P xD

Elvoltunk mi ott a vízben rendesen elmélyedve egymásban :) Szó szoros értelmében :) Úszkáltunk még ott egy darabig aztán elkezdett a levegő kicsit lehűlni így a stégről behúzogattuk a fürdő alsókat, meg persze én a felsőmet is nem bírtam hátamon bekötni

- Nyugi segítek!- hajolt be a stégről David és bekötözte- Kellett nekünk vízben xD

- NE panaszkodj, te dőltél hátra, amikor csókolóztunk, egyenesen a vízbe estünk!- „fenyegetőztem” és megcsókoltam, aztán berántottam a tengerbe vissza

- Nah nem bírsz szabadulni?

- Nem!- válaszoltam alig hallhatóan és megcsókoltam

- Amy, lassan világosodik...- mondta ki nagy nehezen- bárki megláthat mostantól minket itt! Mi lenne, ha ezt egyszer egy ágyban fejeznénk be!? Meg fürdeni is kéne, ez a sós víz kikezdte minden testrészemet!

- Rendben!- nevettem aztán kikászolódtunk a vízből kicsavartam a hajamból is vizet felhúztam a felsőmet felvettem a papucsom és Daviddel elindultunk a szállóba vissza

- Látom, tetszik a tőlem kapott karkötőd!

- Még jóh hogy, hisz tőled kaptam!- mondtam és megpusziltam- Mindenig is hordani fogom!

Mira és Pierre is kinn kószált egész hajnalban a parton.

- Hová megyünk Pierre??- kérdezte Mira

- Meglátod szívem, de meglepi szal hagy kössem be a szemedet!- mondta és Mira engedelmeskedett hátat fordított neki és hagyta, hogy a szemét bekösse Pierre.

- aztán nehogy neki vezessél valaminek!- nevetett Mira de közben a hangjába ott volt az a fenyegetés is

- Jól van, majd a legközebbi fának nekimegyünk! Annak vezetlek! Mit szólsz????????

- Hogy mit szólok? Azt hogy: tudod, hogy most jól fejbe vágnálak ezért a beszólásodért???- mondta Ingerülten Mira xD- Csak a szemem ne lenne bekötve és ne fognád a kezemet le!

- Még szerencse hogy fogom a kezedet!- nevetett Pierre, és néma csendben mentek olyan max egy percig- Itt lépcső vigyázz… utcsó fok rendben itt is vagyunk…- mondta Pierre pár lépést téve homokos tengerparton- Leveheted a kendőt!- mondta Pierre és Mira engedelmes volt most is szint úgy...... és ahogy lehúzta a szeme elől azt a fekete kendőt megpillantott a gondosan megterített asztalt a tenger parton.

Nem tudott a nővérem meg szólalni, csak egy csókot nyomott Pierre szájára, azt hiszem ebben benne volt minden.

- szóval tetszik!- mosolygott önelégültem Pie

- Szóhoz se jutok!- mondta Mira és mintha a szemében könnycsepp volt, az asztalra nézett- Ez itt, nagyon aranyos és romantikus! Nagyon is!- mondta

Nagyon elvoltak a parton és ő is kapott egy pontosan olyan karkötőt, mint az enyém, sok kicsi szív lógott le róla és közében egy nagyobb, amibe az volt belelavírozva: Mira + Pierre

Rögtön fel is vette a csuklójára. Ezen az estén ők is a parton voltam csak ők a parton, a homokos tengerparton ültek egy szépen megterített asztalnál, gyertyafényben és ott vacsoráztak. Tiszta romantikában a gyertya fényénél.

A mi esténk más volt... tejesen más mi az éjszaka sötétjébe burkolózva voltunk, a tengerparton. Rájöttem ezt az estét semmire se cseréltem volna le... Biztos h évek múlva is ott lesz a gondolataimban biztos Daviddel töltött éjszakát.