Visszaértünk a szobába volt olyan 8 óra is, jól elszaladt az idő, szülők fel és alá mászkáltak idegesen a szobába a srácok szemem meg követte őket, csoda h be nem golyóztak. Aztán pont mielőtt megérkeztünk volna abban a pillanatban Seb eltűnt a szobájában úgy pont akkor léptünk be Daviddel az ajtón, az ősök rögtön nekünk estek:

-Ti meg ezt, hogy gondoljátok ezt, hogy egészet hogy eltűntök és hazaestek, már amikor az éjszakának javában vége!!??? Hol az istenben jártatok? Miért folyik a hajatokból a víz! Mi történt veletek??- kérdezte ezt így mind egyhuzamban anyum a többiek arcán meg egy önelégült mosoly ült, sejtették, hogy miért voltunk el, mások voltunk kívülről valahogy jobban ragaszkodtunk a mai reggel után a másikhoz, mint eddig.

- Sétáltunk a parton!- mondtam egyszerűen- Kicsit ki akartunk ebből az örökös követésetek elől eltűnni, titeket minden egyes pillanat érdekelne, amit a srácokkal töltünk!

- Hol van a nővéred?

- Én tudjam??- kérdeztem flegmán- Annyira szereted az embereket követni, miért nem tudod?? hmm???

- Amy!- szólt rám erényesen apa

- Ha valami baj van, és nem tudtok, mit kezdeni velünk azt hiszitek ettől az egésztől, hogy közlöd, velünk a nevünket nagyon megijedünk? Csak azért mert egy kicsit erősebben ejted ki????- kérdeztem és közben fél pillanattal ezelőtt megérkezett Mira is

- Igen igen... szerintem is!!!- helyeselt a nővérem aztán rám néz, de olyan tekintettel, mint akinek halvány lila fingja nincs miről is van szó xD Hát amire gondoltam be is következett, ugyanis nem tudta- Különben most miért van neked igazad??- kérdezte nevetve, Pierre meg már szó szerint a fejét verte az ajtóba úgy nevetett.

- És te, Mira, te merre voltál egész éjjel, kisasszony???!! – anyu.

- Basztam a tengerparton!! – erre rám kacsintott, David meg ijedten nézett rám.

- Miri, ezt a hangnemet nem tűröm, vagy leállítod magad vagy…. – akadt ki apu.

- Vagy különben mi lesz…megbüntetsz, bezavarsz a szobámba??!

- Mira, mi csak aggódtunk értetek, nem lehet az emberrel normálisan beszélni???! – anyu.

- Nem lehet, mert úgy csináltok, mintha ovisok lennénk!! – én.

- Mira, ti tényleg a tengerparton…??

- Jajj, hagyjatok már, és ha igen akkor mi van???

Pierre még mindig ott röhögött az ajtóban, meg már mi is.

- Az hogy, undorító! Bár szerintem ti bármire képesek vagytok….ahogy Miami-ban az az üzenet.. – erre még jobban elröhögtük magunkat, elvégre nem mindennapos dolog, hogy Mira nagy lazán közli egy üzibe, hogy Pierre-el dugnak. A srácok már teljesen vörösek voltak a röhögéstől.

- Na jó, gyere Pie aludni. – húzta be őt a szobába Miri, én meg David-ot.

- Jaajj istenem…ez a szülői odafigyelés. – röhögött Pierre.

- Igen, igen. Vicceljük meg őket egy kicsit, hagy egye őket a méreg.

- Na jó, de hogy?? Menj az ágyba és ugrálj rajta egy kicsit.

- Ohh már értem. – erre elkezdett ugrálni az ágyon, mint egy hülye. Majd érdekes hangok jöttek a szobából, méghozzá Miri nyögése, ami sztem anyuék számára teljesen egyértelmű volt, hogy milyen hangok, baszó hangok. Aztán direkt egyre hangosabbak lettek, és nagy szerencséjük volt, mert amikor valaki közeledett a szobájuk felé azt lehetett hallani, mert nyikorgott a padló. Anyu szépen benyitott, ők meg abbahagyták és összebújtak az ágyba, csukott szemekkel és elfolytott nevetéssel. Mi is David-al a szobánkban a földön fetrengtünk a röhögéstől, erre hozzánk is benyit anyu. De észrevette, h semmit se csinálunk. Majd folytatódott a hang. Miri-nek ilyen marha őrült hangja van, aztán Pierre is beszállt erotikus nyögésével. Aludni nem lehetett tőlük, egy órán keresztül ezt csinálták és marha hangosan. Lehetett úgy dél amikor mindannyian kint ültünk a kanapén, kivéve Miri-éket. Aztán nagy álmos fejjel, Mira kijön Pie ingjébe, meg egy sortba és leül mellém vigyorogva.

- Jó delet… - jött ki Pierre egy szál boxerbe a szobából, önelégült képpel, mintha semmi se történt volna. A szüleink csak nagy mérgesen néztek rájuk. Aztán mindenki szétszéledt.

- Mi csináltatok éjjel a parton?? – kérdeztem mosolyogva a nővéremet.

- Romantikáztunk, vacsiztunk, pezsgőztünk és Pierre-től kaptam egy karkötőt, imádom ezt a srácot. – mutatta nekem nagyon megelégedve és örömmel telt arccal a kezét. – De a ti estétek is megvolt.

- tudom. – mosolyogtam.

- Azt a bizonyos nézésedet jól ismerem, szal tudom, hogy mit csináltál. – mosolygott Miri.

- Igen. Csak amikor kacsintgattál David azt hitte, hogy látattok minket.

-Dehogy, csak már épp itt volt az ideje...rátok fért.

- Tudom. – én, közbe a fiúk is ezt a témát beszélték.

- Fiúk, lányok, menjünk el egy étterembe. – apu, kicsit próbáltak úgy csinálni mintha semmi se történt volna. Majd mind elmentünk, de útközbe Chuck elkeveredett tőlünk. Nem is foglalkoztunk vele, csak mentünk az éterembe. Bevergődtünk az étterembe szó szerint, anyuéknak megint meg volt a nem tetszésük. Majd egyszer csak valaki marha nagyot ordít.

- SRÁCOK!!! – erre mind hátat fordítottunk.

- Pete????? – egyszerre a fiúk.

- A kurva élet..mit kerestek ti itt???!! – örült meg nekünk egy fiatal srác.

- Jöttünk zabálni! – Jeff.

- Anyátok, tudtam, hogy mostanába találkozunk. – fogott velük kezet. – Ez a barátnőd Pierre???

- Igen, ő Mira. – mutatta be a srácnak Pie.

- Ő meg az én barátnőm, Amy. – David.

- Csak nem itt nyaraltok, basszátok meg?!

- Örülünk, hogy leesik. – Jeff.

- Ők itt a csajok szülei.-  mutatta be Dav anyuékat Pete-nek.

- Miez esküvő elötti összejövetel? – Pete.

- nem, még nem. – Pie.

- Nah, csak azt kéne. – mondta halkan anyu.

- Nah nyomjátok mit kértek, a ház vendégei vagytok.

- Anyád, ilyen jól megy a bolt mostanában? – Seb.

- Túl jól, nézzétek meg mennyi ember van itt.

- teljesült az álmod, öcsém. – Jeff.

- És nektek is. – Pete, kedves srác volt, de szüleinknek ő se volt szimpi, olyan felzselézett haja volt mint Pierre-nek. Rendeltünk kaját, dumáltunk a sráccal, nagyba kajálunk amikor Chuck megjelenik egy ember méretű gumival. Volt neki haja meg cipője.

- Gyere gumifiú, megbaszlak az étterembe! – Chuck. Anyuéknak kiesett a kaja a kezükből, Pierre annyira elkezdett röhögni, hogy majdnem megfulladt, már a hátát ütögettük. Seb leesett az asztaltól, szóval nem volt semmi, annyira röhögtünk, h mindenkivel, vmi extra dolog történt.

- Szevasz Chuck mi a pálya??? – Pete.

- Háát semmi, jöttünk baszni az étterembe. – majd leült mellénk és a „gumifiút” is leültette.

- Mit kérsz???

- Hááát nem is tudom…..hamburgert, meg viagrát benne.

- Minek? – David.

- Hogy tudjunk baszni. – csak tátott szájjal néztünk, meg röhögtünk.

- Chuck, jól vagy??? – Mira.

- Teljes mértékbe.

- Mi ez az izé??? – Seb

- Az új barátom. Vele baszok mostanában. – erre most én kezdtem el fulladozni, mert épp ittam.

- Itt hamburger.

- Kössz, de várj!! Ebbe nincs viagra…így nem fogunk tudni baszni, nem fog felállni!! - Chuck.

- Segítsek neked, persze nem elég, hogy megcsalsz…de még viagrát is kérsz?! – Jeff.

- Mekkora mocskok vagytok!!! Chuck egyrészt nekem nem hozol ilyen sexpartnert, viagrát kérsz és Jeff felajánlja, hogy segít baszni. – mondta Seb hisztérikusan. Annyira röhögtünk a többiekkel, hogy enni, meg ülni nem tudtunk, anyu és apu, a több vendéggel együtt tátott szájjal nézett.

- A műfaszt mért nem hoztad el??? Akkor lenne igazán jó a gumifiúnak. Mehettek baszni. – Pierre.

- Itt senki se fog baszni!! – Pete.

- Beszállhatsz te is!! – Jeff.

- Még mit nem. – röhögött Pete.

- Hozod már nekem a viagrát??? – Chuck.

- Hozom. – majd Pete visszavitte a konyhába a hambikat.

- Megyek wc-re. – Pierre, majd ő is eltűnt. - Héé Pete…szerezzél már viagrát.

- Minek már neked is kell Pie??

- Dehogy, megakarom szivatni Chuck-ot. Elmegyek a gyógyszertárba, itt van a szomszédba, hozok.

- Ok. – alig telt el pár perc, Pierre visszajött, egy doboz viagrával. Majd beletette a hamburgerbe.

- Hol van már a hamburger, baszni akarunk??!!! – Seb.

- Itt vagyok. – Pierre.

- Te vagy a hamburger?? – én.

- Nem.

- Szarni voltál?? – röhögött Mira.

- Nem.

- Kezdek rosszul lenni. – anyu.

- Szal a műfaszt nem hoztátok el?? – néztem a fiúkra.

- Nem tudjuk. – erre Seb elkezdte keresni.

- Talán Chuck seggébe keresd. – David. XD

- Nem Pierre seggébe, újabban Jeff vele csalt. – Chuck.

- Reggel jó sokáig dugtatok, nem szakadt szét az ágy? – kérdezte röhögve Jeff Pierre-t.

- Kicsit meghajlott a lába. – Miri. Anyuék már kínosan érezték magukat.

- Nesze bazd meg, itt van a hamburger, van benne minden amit kértél!! – hozott ki Pete két nagy hamrugert.

- Gumifiú, a kurva anyád, mért nem zabálsz? Eddig baszni akartál. Nem fog felállni. – David.

- Lehet már nincs benne a szaporodási ösztön. – Chuck. – Ha hazaértünk megbaszlak.

- Akkor feltesszük a netre. – Seb.

- Mindenki azt fogja bámulni, ahogy Chuck és gumifiú basznak. – Pierre.

- Jaja. – túlságosan is elvoltunk, enni alig tudtunk a röhögéstől. Majd egyszer csak észrevesszük, hogy Chuck már nem eszik.

- Mi van már nem akarsz baszni?? – Jeff.

- Neem. – most már Chuck kezdte kínosan érezni magát, majd Seb fülébe súgott valamit, amit én is hallottam, mindketten marha nagy röhögésbe törtünk ki. Utána Pierre is.

- Te szemét állat!!!! – Chuck. Majd egy tányért elérakva, hogy senki se lássa elment a mosdóba. Mi meg elkezdtünk röhögni.

- Mi van, min röhögtök, én is akarok röhögni?! – Mira.

- Chuck-nak feláll a fasza. – röhögtem, anyuék meg megbotránkoztak, a többiek meg röhögő görcsöt kaptak.

- Pie, te voltál?? – Seb.

- Aha.

- De hülye vagy. Majd Chuck jött vissza, tányérral elötte. Jókat röhögtünk, de rávett minket, hogy induljunk haza.