Miközbe a srácok lenn voltak, mi nem is szóltunk egymáshoz Pierre-el egy darabig, ha tekintetünk találkozott akkor egyikőnk gyorsan elkapta.

- Öhöm…szóval….tanúlni jöttetek ide a csajokkal? - kérdezte.

- Részbe, meg Ottawa nekünk valahogy nem fekszik. És nekem az anyám az…az….

- Nyugodtan mondhatod.

- Semmi, majd ha úgy érzem elmondom.

- Ok. És van barátod?

- Nincs.

- És neked barátnőd?

- Nincs. De ha van egy ismid aki bukik az egy éjszakásokra, akkor szólj.

- Ok. - nahh ez kicsit kínos volt, de ennek a szitunak a csajok vetettek véget.

- Alexa, jól vagy, semmi bajod?! - ugrottak rám a csajok.

- Jól vagyok, de hamarosan megint elájulok, mert kinyomjátok belőlem a levegőt.

- Bocs. ….Áááhh szia Pierre. - ölelték meg őt.

- Hello, örülök, hogy észre vesztek.

- Bocsika. Csak aggódtunk Alexért. - magyarázta Karen.

- Tényleg és srácok jutottak már valamire, odalenn?? - kérdezte Pierre.

- Veszekszenek, hogy milyen kaját rendeljenek.

- Akkor lemegyek és szét csapok köztük. Alex, ha kell valami szólj!

- Ok. - majd édesen rám mosolygott és lement.

- Naaa…mi az ábra Pierre-el? - mosolygott Szasza.

- Semmi, azaz elütött kocsival, meg ide hozott Jeff-hez, Seb-el együtt és azóta körbe ugrál. - mondtam csillogó szemekkel.

- Nagyszerű, ez eddig jó, 2 év után ez megteszi. Csak így tovább.

- Kössz Kar, de ti használjátok ki a pillanatot, hogy a srácokkal lehettek.

- Igenis asszonyom. - Szasza.

- Majdnem elmondtam Pierre-nek, h az anyám az utóbbi időbe egyre többet ivott, meg vert. - meséltem a csajoknak és közbe lehervadt a mosoly az arcomról.

- És mért nem mondtad el neki? - Kar.

- Mert úgy gondolom, hogy ez egyenlőre nem tartozik rá. Max Jeff-re, meg rátok.

- Szóval a régi hülyeségei miatt még mindig haragszol? - Szasza.

- Nagyon kicsit.

- Aham, najó van, csajszi, te most pihizzél mert sápadt vagy, mi meg addig lemegyünk üdvözölni normálisan a srácokat. 

- Ok. - ahogy a csajok kimentek, Jeff jött föl rögtön.

- Jól vagy, kicsi??

- Voltam már jobban is.

- Kell hideg a fejedre?

- Köszi. 

- Egyébként haragszol Pierre-re?

- Nem, dehogy azért mert elütött, ugyan, apró baleset?! Sőt, boldog vagyok, hogy újra találkoztunk. - mondtam mosolyogva.

- De ugye tudod, h az anyád miatt nem hívtalak.

- Igen, mindig elküldött téged a picsába.

- Egyébként mit akartál mesélni Pierre-nek az anyádról?

- Jah, elmondta?

- Csak annyit mondott, h valamit elkezdtél, de nem akartad neki elmondani.

- Tudod, anyu az elmúlt 2 évbe többet ivott mint eddig bármennyit és nagyon sokat megvert, sokszor ki se álltam volna színpadra, mert kék, zöld foltos voltam, de a csajok cseszegettek miatta……… - ahogy ezt mondatot kimondtam nagyon elszomorodtam, meg el is pityeredtem. Jeff meg átélte a helyzetemet és magához húzott és megölelt. - Szóval úgy gondolom, h ez egyenlőre ránk jobban tartozik.

- Aha értem, persze, azért két év után gondolom nem fogsz rögtön mindent elmondani. Egyébként Denivel mi van??

- Őt eddig sose verte meg…

- Akkor azt hiszem tényleg itt maradsz!

- Ugyan nem lehetek a nyakadon, nem vagy az apám. - mosolyodtam el.

- De igen, én vigyázni akarok rád, lakhattok itt a csajokkal.

- Dee…..

- Semmi dee, úgyis szarok itt koleszok ez a ház meg akkora mint egy állat. - itt már Jeff so so rám parancsolt.

- Jó, jó nyugi megbeszélem a csajokkal.

- AKI AKAR ENNI, AZ JÖJJÖN LE!!!! - ordított fel Chuck.

- Rohanunk!!!!!

- Tudsz jönni? - fogta meg a kezem Jeff.

- Sztem tudok. - ahogy felkeltem az ágyról semmi bajom se volt, amikor mentünk le a lépcsőn akkor karoltam bele, mert megszédűltem, fájt a fejem és néha kacsázva is mentem. A fiúk mindenféle kaját rendeltek, sushi-t, pizzát, bár ezek nem passzolnak össze, meg volt Lasagna. Aztán lent ledobtuk magunkat az egyik asztalhoz és mindenki elkezdett enni, de a világért nem osztották volna el, mint a disznók mindenki evett mindenki elől.

- Egyébként ki volt olyan bátor, hogy levette rólam a toppot amibe futottam és rám adta Jeff pólóját?! - kérdeztem. Erre mindenki Pierre-re nézett.

- Nee rám nézzetek, nem én voltam. - Pierre.

- Én voltam, baj? - Jeff.

- Neem. XD

- Mért ha én lettem volna, akkor most megettél volna? - Pierre.

- Nem, nem ettelek volna meg…. - ő erre csak mosolygott. A kajálás jó volt, mert röhögcséltünk eleget. - Jeff drágám, fürdő még ott ahol volt?

- Yáhh…

- Thanx,….moment. - majd eltántorogtam a fürdőbe. Megnéztem a fejemet a tükörbe, baromira fájt, oldalt vertem be és volt rajta egy csúnya seb is.

- Mizújs? - Daveid.

- Asszem elmegyek vele orvoshoz, h kössék be vagy ilyesmi, úgy szédülök mintha részeg lennék.

- Nana, mennyit vedeltél odafönn?! - röhögött Chuck.

- Nem sokat, Pierre-nek is adtam. Igaz Pie?

- Aha, jó whiskyt. XD

- Elkisérünk. - mondta mindenki egyszerre.

- Neeem, Szasza, Karen ti sulit néztek holnap.

- Elkisérünk titeket. - mondta egyszerre Daveid és Chuck - Meg segítünk keresgélni.

- Én elkisérlek téged dokihoz. - mondta Pierre.

- Rendbe.

- És Jeff és én addig micsinálunk? - Seb.

- Elhozzuk a csajok cuccait. - Jeff.

- De még nem beszéltünk meg semmit…. - Sondra.

- Tudjuk.

- Ok, csajok, gyertek, kinn friss a levegő. - Kar.

- Menjünk. - majd a két csaj karon ragadt és kimentünk és leültünk Jeff teraszán.

- Nahh, mit mondtok elfogadjuk Jeff ajánlatát? - kérdeztem.

- Jó ötletnek hangzik, de akkor kell neki lóvét adnunk, mert itt lakunk. - Szasza.

- Ez egyértelmű.

- Van öngyújtód, Karen?? - én.

- Van. És neked cigid?

- 3 szál van, tess Szasza.

- Köcce. - meggyújtottuk a ciginket (pfff, csak néha szoktunk rágyújtani, de tényleg csak nagyon néha)

- Szóval azzal számolni kell, hogy Jeff nem fog elengedi egy könnyen. - Szasza.

- Persze hogy nem…., engem a fogadott hugának tekint.

- Tudjuk. - Kar. - De még az is van, h ha egyikőnk összejön valamelyik sráccal és késöbb szakít vele, akkor ugyanúgy elkell viselnünk egymást késöbb.

- Persze, ezek a tények. De van lakásunk, vannak barátaink és Jeff-el olyan jó lenni. - mondtuk egyszerre Szaszával.

- Igen.

- Nah, akkor…….

- Csajok! ……..Ti cigiztek?! - jött ki Jeff és Seb.

- Néha elszívunk egy szálat. - én.

- Remélem nem akartok belőle rendszert csinálni? - Seb.

- Dehogy, hetente 2-3 szál, nem tragédia. És lassan leszokunk róla. - Karen

- Ok, eldöntöttétek már, hogy mi lesz?  - Jeff.

- Épp azt akartuk. XD

- Aha. - közbe mindhárman összenéztünk a lányokkal és egyértelműen bólintottunk egymásnak a szemünkel.

- Ha elfogtok tudni minket viselni a hisztinkel, a rigojáinkal, meg a többi izével együtt, akkor ideköltözünk?! - én.

- Elfogunk viselni, mert 2-3 évvel ezelött fiatalabbak voltunk, rosszabbak mint most, úgyh eltudunk viselni. - Jeff.

- Biztos?

- Tuti.

- Ok. - majd mind megölelgettük Jeff-et, persze űlve, úgyhogy lehet kitört a nyaka.

- Jó, jó nyugi csajok, megfolytotok.

- Bocsi. Téged is szeretünk Seb! - öleltük meg őt is. Majd bementünk és a többi srácot is végig öleltük.

- Itt maradtok? - kérdezte örülve Chuck.

- Igen.

- Tök jó.

- Nah, akkor Kar és én visszamegyünk a szállóba, hogy nehogy kifosszák a szobánkat. - Szasza.

- Rendbe.

- Én is megyek haza. - Daveid.

- Én is. - Chuck.

- Akkor egy darabon mehetünk együtt. - Kar.

- Ok. - majd köszöntek és leléptek. Pierre és Seb maradt csak.  Hirtelen megszédültem, de csak egy nagyon kicsit, azt majdnem összedőltem.

- Hopp, hopp vigyázz. - fogott meg Pierre, ugyanis pont arrafele dőltem.

- Nah én is hazamegyek, reggel hívjatok. - Seb.

- OK. Csáó!

- Asszem ki kéne váltani neked azt a gyógyszert amit a doki felírt. - Jeff. - Kiváltom neked, Pie te addig itt maradsz?

- Persze. - majd Jeff is elment, Pierre maradt velem.

- Őőő….két nap múlva lesz fellépésünk a csapatunkal Street dance-es fellépés lesz….eljössz?? - kérdeztem kissé félve Pierre-t. (nem csak így mi hárman, hanem van egy nagy táncos csapatunk is Bad Guys tánc csoport, street dance, disco)

- Persze, igen.

- Meg persze a többiek is jönnek.

- Ok, de ha nem szabad mozogonod akkor mi lesz?

- Sztem addigra meggyógyulok, ha pedig annyira vigyáznom kell magamra, akkor meglátjuk, hogy mit tudsz. XD

Pierre erre csak édesen elmosolyodott.

- Figyelj ha nem baj akkor én felmegyek és pihenek, mert fáradt vagyok, meg szédülök.

- Persze, felkisérlek. - majd átkarolta a derekamat és feljött velem, marhára szédelegtem. Befeküdtem az ágyba, kaptam tőle az arcomra egy pusyt. Majd ott maradt még dumálni velem. Aztán betoppant Jeff.

- Tess, itt a gyógyszer.

- Ohh, kössz, nagyon láwollak XD

- Engem várnak a szüleim, úgyhogy most hazamegyek. - Pie.

- Majd felhívlak!! - mondtam neki, majd dobtunk egymásnak egy édi mosolyt és lelépett.

- Sejtettem, teccik igaz? - Jeff.

- Igen….megbocsátottam neki a sok bunkóságot amit 3 éve kaptam tőle, meg néha elötte.

- Hmm…. de ugye tudod, hogy nem nagyon örülök neki ha összejössz vele, csak akkor ha azt látom, hogy nem azért jár veled mert leakar fektetni. Bár sztem most se azért akarna veled járni. De ez mellékes, minden bizonnyal sok a kicsapongása egyrészt. Másrészt meg nem akarom, h csalódj…..

- Ohh, de rendes vagy, annyira szeretlek….de asszem tudok vigyázni.

- Tudom…Nah akkor aludj, vagy pihenj,  v. mittudomén és legyél úgy mint 3-4 évvel ezelött, nah szóval érezd magad otthon. - Jeff.

- Rendicsek. - majd fogta magát és kiment. Én meg olyan jót aludtam, persze örökké felébredtem, mert fájt a fejem. De reggel minden jobb lesz gondolom.