21. rész: Irány Alaszka!!
Reggel korán kelnünk, hogy elérjük a gépet. Kajáltunk, hívtunk két taxit és már raktuk be a cuccokat, de vajon ki szenvedett még mindig? Persze hogy David.
- David, mit tökölsz már?! – Seb
- Nem találom a szemceruzámat! – jött a hang a fürdőből.
- Kit érdekel, vonszold már magad kifele, mert ha lekéssük a gépet felakasztalak! – Pierre.
- Jól van már! – jött ki duzzogva.
- Majd használod az enyémet. – Zoe.
Sikerült elindulni, de elötte elköszöntünk aputól és Jessy-től. 8 órakor már fenn ültünk a gépen.
- Délutánra már vergődhetünk a hóba. – Jeff.
- Jaja, majd megfürdetlek! – Chuck.
- Nemáá…
- Demáá.
- Én David-et!! – Pierre.
- Neeem!! – mondta kislányosan Dav.
- Jajj fiúk, olyanok vagytok mint az ovisok. – Karen.
- Csak nem 2 ballábbal keltél fel ma reggel?! – mondta ilyen „csávogósan” Seb.
- Nyem.
- Tök izgi, kíváncsi leszek milyen lesz Nenana. – én.
- Tök jó lesz, főleg hogy együtt leszünk. – csókolt meg Pierre. Úgy 10 perc után felszállt a gép utána már lehetett mászkálni.
- Csajok, koktélt? – Jeff.
- Jöhet!
- Különben tök bunkók vagytok!
- Most mi bajod van, Szasza? – Zoe.
- nem lehet tőletek AZT csinálni, mert nyögtök mint az állatok. – mondta félig mosolyogva.
- Csak hülyéskedtünk. – Seb.
- Tudjuk, csak égő volt, mert Tom és Jessy is hallották. – Szasza.
- Nem baj. – közbe jeff hozott nekünk koktélt.
- Nézzétek, mit találtam a táskámba! – Chuck.
- Mit?
- A labdámat, amivel a kezeimet szoktam bemelegíteni koncert elött.
- Hát ez nagyszerű. – fordultunk el mindannyian. Erre Chuck meg fejbe dobta Seb-et a labdával.
- Hülye, kiöntöttem a koktélomat! – ebből jó kis labdázás lett, végül az utaskísérő szólt ránk.
- Pedig most nem voltunk részeg csövesek. – röhögött Pierre.
- Már megint….
- Nem elég, hogy örökké ezzel jön Tom, már te is kezded?! – Kar.
- Jól van, csak próbálok viccelni. – védte magát Pie.
- Lejárt lemez. – Seb.
- Nem is szólok egy szót se. – dőlt hátra duzzogva az ülésen Pierre.
- Mit tudtok morgolódni. – mosolyogtam, majd egy puszit nyomtam Pie szájára.
- Barack!! – kiáltott fel
- Mi?? – néztem rá érthetetlenül.
- A szájfényed.
- Többet nem teszek magamra szájfényt!
- mert? – fordult felém Zoe.
- Mert a bratyód örökké az nyalja.
- Ez jól esett. – Pierre.
- Mi???
- Hogy bratyót mondtál, jó hogy van egy húgi akire vigyázhatok.
- De ott van Jay és Johny, ők meg az öcséid.
- De jó érzés, hogy van egy húgom, persze az mellékes, hogy csak 18 év után derül ki.
- Édes vagy. – mosolygott Zoe.
- Tudom.
- meg egós. – Seb.
- Te mit hallgatózol?
- Nem hallgatóztam. Chuck védj meg, Pie örökké bánt.
- hagyjál, én nem vagyok buzi, én Jeff-et szeretem. – morgott a dobos.
- Fúújj Jeff nem is hittem volna, hogy már te is…?! Te, a jó uncsitesóm.
- Tévedés én nem vagyok buzi, de bocs ha csalódsz. De Chuck buzi, ő úgy is szereti a rózsaszínt.
- Alaszkában veszünk majd neked sexy rucikat. – David.
- Jól van, de nem vagyok buzi.
- Elfogadunk. – röhögött Jeff. – Ja és Alexám, sose voltam buzi, láttad a csajaimat?!
- Bár, 3 éve láttam az utcsót.
- Igen, mert akkor mentél el.
- De most már itt vagyok.
- Ha nem ütlek el, nem lennél itt. – ölelt át Pierre.
- ne is emlékeztess.
- Jaah, a drága uncsimat elütötted. – ölelt meg jeff is.
- Jó van már, véletlen volt, tudjátok ti is. És már 100x bocsánatot kértem. – fordult Pierre az ablak ilyen miss picsa feelingel.
- Olyan vagy mint egy csaj! – Kar.
- Itt az ideje, hogy beismerd Pie, lebuktál, nem buzi vagy, de nő is. -. Röhögött David.
- te egy szót ne szólj, te sminkeled magad!
- Hagyjátok már abba!! – Szasza. – Foglalkozzatok a lábatok közti szerencsétlenséggel! – az egész gép tőlünk zengett, az embereket az őrületbe kergetjük. Pár órára lenyugodtunk, aludtunk stb. Épp menni akartam wc-re, amikor nézem, hogy Seb és Pierre ott jópofiznak egy utaskísérő csajjal. Túl jól elvoltak. Zoe kissé féltékeny lesz, bár Seb nem csalná meg, meg engem se Pie.
- Alex, rájöttél, hogy Seb és pie ott enyelegnek egy csajjal?? – Karen.
- Igen, és nem esik túl jól. Majd észre veszik magukat, csak észheztérnek.
- Jaaah, a csaj a ott csipog egyfolytában Pierre-nek.
- Majd lerendezem Pierre-t, addig amég nem nyomul a csaj túlságosan addig jó. De Zoe alszik, szal ne szólj neki.
- Jól van. Majd észre veszi.
Visszaültünk a helyünkre, de nyughatatlanok voltunk, alig vártuk, hogy megérkezzünk. De még volt 4 óra az útból. Karen-el labdáztunk, meg zsepi cafatokat dobáltunk David-re, aki épp aludt. Aztán pár perccel később megnéztem, hogy mi csinál a két jó madár. Seb épp indult vissza Zoe mellé, próbáltam úgy helyezkedni, hogy ne lásson. Pierre még ott maradt dumálni a csajjal, nagy izgi lehetett. Persze egy idő után már nem figyeltem oda rájuk, de pont akkor néztem oda, amikor Pierre megöleli a csajt és a hátát is megsimogatja, ad neki egy névjegyet. + még meg is csókolja, amit jól félre értetettem. – A kurva annyát! – gondoltam magamba, majd visszamentem a helyünkre, majdnem elbőgtem magam, persze sikerült visszatartani.
- Minden rendben húgi? – Jeff.
- Igen. – közbe Pie visszajött és rögtön rám mászott. – Hagyjál már. – toltam őt odébb.
- Mi bajod?
- Semmi. – addig nem hagyott békén amég nem adtam neki egy puszit, de hát nem tehetek róla, undorodtam, mert az a csaj nem hogy szép lett volna….pff inkább nem részletezem, de valami nagyon nem stimmelt. És persze most eléggé megsértődtem. Az út hátralévő részében, csak az ablak mellett duzzogtam. Pie nem foglalkozott velem, mert közöltem vele, hogy hagyjon békén. Majd megérkeztünk hála a jó égnek. A gép csak csuszlogva tudott leszállni, mert túl nagy a volt a hó, majd elindultunk kifele a gépből. Kicsit furán néztünk ki a többi utassal együtt, mert nyári ruhákba voltunk, akik innen Nenanából indultak, azok meg nagykabátba, meg csizmába. Gyorsan mind magunkhoz vettük a csomagokat, utána a wc-kbe elhúztunk átöltözni, téli ruhákba. Majd egy darabon taxival mentünk föl a hegy fele, bár térdig érő hó volt. Pierre próbált velem kedveskedni, de én meg hajthatatlan voltam.
- Jaajj Alex, áruld már el mi bajod van velem. – Pie.
- Semmi… - vontam vállat.
- Tudom, hogy valami bajod van.
- Történetes az, hogy egy kis némberrel hetyegsz amikor nem vagyok ott.
- Miii…én ezt nem értem?!
- Mi csinál???? – háborodott fel Jeff.
- Az egyik utaskísérővel ott enyelgett…meg minden ott ölelgeti, meg lesmárolja…haza akarok menni.
- Miii…dehogy..nem csókoltam meg!!
- Láttam!!!!
- Gondolod, hogy egy olyan csajjal…ne röhögtess már..az a csaj…az… - nem tudta befejezni a mondatát.
- Pierre, meg mondtam, hogy bánj normálisan Alexával!!!!! – Jeff. – Nem tudod kordában tartani a farkadat??!!!
- Dee…
- Elegem van már most, és még csak meg se jöttünk!!! – bújtam oda könnyes szemekkel Jeff-hez.
- De nem csókoltam meg…az a nő 32 éves…
- Persze…akkor mért adtál neki névjegy kártyát, meg mért ölelted meg??!! – néztem rá mérgesen.
- De ha egyszer nem….áááh mind1, de legalább hagy mondjam el, h ki az!! – Pie.
- Eleget láttam!!! – majd Jeff melkhasára tettem a fejem és se kép, se hang.
- Most boldog vagy, mért kell első nap elbaszni mindent?! – Jeff.
- De nem csináltam semmit….
- persze neked ezek semmik, nem elég az a jó pár pofon amit egyébként is kapott mostanába, te is tegyél rá egy lapáttal nyugodtan.
- Hagy mondjam már el azt a kibaszott mondatot!!! – pie.
- Nem érdekel senkit se az a mondat!!! – ott veszekedtünk a taxiba, szerintem már a taxi sofőr megsüketült tőlünk. Majd amikor elértük a hegy lábát megálltunk, mert tovább nem tudtunk menni. Szóval egy nagy csoportba verődve még vagy 20 másik emberrel, egy épületbe kellett mennünk, persze egész idő alatt szinte veszekedtünk.
|