Lehetett úgy délután 3 amikor felébredtünk.

- Kéne valamit csinálni együtt, nem gondoljátok? – Chuck.

- Épp most voltunk együtt a szakadékba az nem elég?? – Szasza.

- Én ma tuti nem állok snowbord-ra, ha fizetnének akkor se. – Seb.

- Ok, de azért elmehetnénk valamerre… - Jeff.

- Igen aludni. – feküdt le Pierre a kanapéra.

- Én éhes vagyok. – Karen.

- Jó akkor menjünk, a tábor mellett van egy jó kis restaurant. Menjünk zabálni. – David.

- Ok.

- Pierre, te meg olyan uncsi vagy…emeld fel azt a nagy segged, mert megyünk.

- Igenis, Jeff mama!

- Naah akkor gyerünk kisfiam.

- Én is lehetek a fiad?? – ment oda hozzá David.

- Neem!

- Ki fog velem akkor játszani??

- Játsszál azzal, ami a két lábad között van.

- Jaajj Jeff, olyan gonosz vagy.

- Nem baj.

- Pierre, nem vagy halálos beteg, gyerünk, öltözz fel!!! – mentem oda hozzá, de az ölébe húzott.

- Jössz te is?

- Nem, nem megy sehova! – Jeff. – Mert akkor karácsonyig várhatunk, hogy kész legyél.

- Milyen gondos az én kis uncsim figyelitek?? – öleltem meg Jeff-et

- Jeff babuci rendes. – chuck.

- Naa, te hagyj engem, Chuck, ott van Karen foglalkozz vele.

- Foglalkozok vele én eleget. – mondta majd megcsókolta, aztán ők együtt le a szőnyegre.

- Ne most éljétek a sexuális életeteket! – Seb.

- Azért, mert te nem éled Seb, az nem azt jelenti, hogy mi nem élhetjük. – Kar.

- Naa, te itt ne emlegess semmit se! Húgocskámat nem kell, hogy Seb itt rontsa, nap mint nap. – figyelt fel Pierre a kanapéról.

- Én is szeretlek Pierre, örülök, hogy így védelmezel. – Zoe.

- Alap. – nagy büszke fej.

- Na jól van kerge birkáim, menjünk végre enni. – Szasza.

- Hallottátok birkák!! Nyomás öltözködni!! – lökdöstem mindenkit a szobájába. Miután elkészültünk elindultunk kifele. Útközbe összetalálkoztunk, valami táborigazgatóval vagy kivel. És hát rendesen lebaszott minket, mint mindenki mást, aki lecsúszott éjjel a hegyen. És hát mindenkinek kártérítést kell fizetnie, csoda, hogy nem raktak ki miket, meg a többieket, akik lecsúsztak. Majd mentünk az étterembe.

- Pfff….minden 3-4. ember bevan kötözve. – mosolygott David.

- Igen, nem is tudom mért, mert rosszak voltak….és lecsúsztak a hegyen.. – én.

- Jól van, hagyjuk már ezt a hegyes dolgot és rendeljünk enni. – Zoe.

- Hova sietsz húgi?? – Pierre.

- Sehova. – rendeltünk kaját, kajálás előtt, meg közbe, meg utána Seb és Zoe nagyon nem bírtak magukkal, ahogy mi se Pie-vel.

- Nahát ez felháborító! Ne az étterembe sexualizáljatok!! – Chuck.

- Hagyd őket, Chuck..most dúlnak a hormonok a fiataloknál. – mindannyiunk közül Seb és Zoe voltak a legfiatalabbak.

- Tartsd kordába a lompost! – Pierre.

- Jól van, hagyjatok már minket. Ti is örökké zabáljátok egymást. – Zoe.

- Az más és örülj hogy féltelek… ha már Jessy és Tom nincsenek itt. – Pie.

- Örülök is…és nagyon szeretlek Pierre. – nyomott Zoe egy puszit a homlokára.

- Engem mindenki szeret.

- Naah, ne egózz, hanem kajálj! – fordítottam a fejét a tányérja felé. Kajálunk tovább, aztán David-nak csörög a mobilja.

- Hello Milán – vette fel teli szájjal.

- Szevasz, figy a csajok ott vannak?

- Persze, adjak valakit?

- Igen, légyszives.

- Karen, Milán keres.

- Mért pont engem?

- Mert te ülsz hozzám a legközelebb, vedd már el!

- Hallo??

- Hali, azt akarom kérdezni, hogy még mindig van szükségetek menedzserre?

- Persze.

- Mert elintéztem a dolgaimat, szóval elvállalnálak titeket.  És mindjárt tudnánk kötni egy lemez szerződést, persze meghallgatással.

- De már van lemez szerződésünk.

- De nem az országos Lava Records-hoz.

- Miiii?????

- Jól hallottad.

- Benne vagyunk. – örült meg Kar. Meg mi is.

- Rendben, november 25.-én lesz a meghallgatás, ez sajna csak 1 hónap, és 1-2 hét (okt. közepe van), az alatt gatyába kell ráznotok, nem csak az együttest, de magatokat is. És kell egy-két új szám. És legjobb számokat az albumból ki kell, hogy válogassátok.

- Rendben, úgyis pár nap és otthon vagyunk, ha hazaérünk, neki kezdünk a dolognak.

- Ok, kevés az idő, és hajtanotok kell majd, de ti kemény csajok vagytok szóval, ha tudtok akkor már most elkezdhettek gondolkodni az új számokon.

- Okés, köszike!

- Na hali, majd még csörgök! – letették, mi meg egymás nyakába ugrottunk a csajokkal.

- Erre inni kell! – Jeff. Majd rendeltünk pezsgőt, és koccintottunk.

- Mi is a Lava Records-nál vagyunk leszerződve. – David.

- Az tök jó.

- Elmegyünk játékterembe, skacok?? Az étterem mellett van egy. – Chuck.

- Ez jó ötlet, menjünk. – Karen.

Fizettünk a kaja után, aztán átmentünk.

- Mi inkább hazamegyünk tv-zni. – mondta Seb és átkarolta Zoe-t.

- Okés, mi megyünk játszani. – Szasza.

- Héé Seb, aztán vigyázz a kis csajra!! – Pierre.

- Nem lesz gond. – majd elmentek, mi meg bementünk a játékterembe.

- Pierre tök olyan vagy, mint én. – Jeff.

- Miiii????? – vágott ijedt képet. – Mért hullik a hajam, kopaszodok??

- Dehogy te hülye.

- Én értem. – csókoltam meg Pierre-t.

- Én nem…

- Te is úgy óvod Seb-től Zoe-t, mint én tőled Alexot.

- A fele poén. De egyébként igen, ő az egyetlen húgom, rajta kívül van két ördögi öcsém, őket nem nagyon kell óvni. Csak nem basszák meg őket. – mosolygott Pierre.

- Igen, két ördögi öcsike, és a kisebbik olyan mint te. – Kar.

- Ez olyan alap dolog, Jay az egy az egyben Pierre. – David.

- Jó, ne istenítsétek már ennyire, mert elszáll lassan. – röhögött Chuck.

- Ezt vegyem kihívásnak?? – Pie.

- Veheted.

- Jó, akkor flipperzzünk.

- Jeff, te már nem védesz azért annyira Pie-től. – én.

- Nem, mert kezdem őt megérteni, meg tudja, hogy ha neked fájdalmat okoz, akkor megölöm.

- Jó bratyó ő, nem csak a húgát védi, de engem is….ráadásul szeret, és én is őt.

- Jól van Alex, ne olvadj rám, légyszives.

- Ok. – majd én is odamentem a flipperhez, kivi voltam, hogy a srácok mennyire ügyesek, mert régen nagyon ölték a flippert. És most se kellett csalódnom.

Közbe Seb és Zoe tényleg tv-ztek.

- Pezsgőt nem akarsz inni? Végre kettesbe vagyunk. – vigyorgott Seb.

- Neked nem lehet ellenállni, szóval kérek.  De előbb, aki utoljára ér ki az a záptojás! – futott el játékosan Zoe.

- Hova ki? – tette le a poharakat Seb, majd gyorsan öltözni kezdtek. És kimentek.

- A csajok leszerződtek, ez tök jó! – dobta meg Zoe Seb-et egy hógolyóval.

- Igen, dolgozhatnak. – dobta vissza Seb. Egy darabig kergetőztek, meg dobálkoztak kinn. Aztán kifáradtak és ledobták magukat a hóba.

- Csupa víz lettem, és átázott a kötés a kezemen. – Zoe.

- Nekem is. Tudsz szép angyalt csinálni?

- Nem, mert amikor kész vagy, mindig ott marad egy támaszkodó kéznyom, meg egy lábnyom, ahogy felállsz.

- Ezen lehet segíteni. – állt fel Seb. – Csinálj angyalt. - Add a kezed!! – mondta Seb, majd felhúzta őt.

- Így mindjárt szebb, mert nincsenek ott a nyomaim. – majd fellökte Seb-et és megcsókolta. Heves csókolózás közbe kicsit kezdett fújni a szél.

- Ezt folytathatnánk odabenn. – Seb. Majd Zoe felkelt, ő meg angyalt formázott, aztán be a házba. Ledobták a vizes cuccokat. – Még mindig vár  a pezsgő. – csókolta meg Zoe-t Seb, majd felkapta és a kanapéhoz mentek és ott folytatták amit kinn elkezdtek.

- Figyelj, bemehetnénk a szobánkba, nehogy haza jöjjenek a többiek.

- Benne vagyok. – mosolygott Seb, majd ölbe kapta és elmentek a szobába az ágyra. – Te még szűz vagy?

- Nem. De nem sikerült túl jól az első alkalmam.

- Ez tuti jól fog. – csókolta meg Seb, majd megtörtént köztük.

Mi addig a játékterembe voltunk, de meguntuk egy idő után szóval mentünk is haza.

- Ohh, talán ruhákat nem kéne széthagyniuk. – vigyorogtam.

- Bontatlan pezsi, úgy látszik fontosabb dolguk is akadt. – David.

Leültünk tv-t nézni, majd egy bő óra után megjelent Zoe kicsit kócosan és Seb pólójába. Seb meg egyszál boxerbe.

- Nahát ilyet..mi nem szoktunk szinte pucéran kijönni, de te Seb..te kijössz csak egy szál boxerbe….. – vigyorgott Szasza.

- Mekkora tragédia.

- Valamit itt hagytatok. – adta Seb kezébe Chuck a pezsgősüveget.

- Ha már ti is itt vagytok, akkor piáljunk együtt. – Zoe.

- Ok. – majd kimentünk a „konyhába”, töltöttünk pezsit és együtt ittunk. Majd szétszéledtünk.

- Igen Pie, ismerős nézés. – mondta halkan Zoe.

- Mi olyan ismerős?

- A nézésed, hogy most mit kérdeznél.

- Komolyan?? Mit akarok kérdezni?

- Milyen volt? – utánozta le Zoe Pierre-t. – Igen jó volt, Seb nagyon kedves és figyelmes. És védekeztetek? Igen, ne izgulj, nem leszel nagybácsi, még nem, adj egy kis időt. – mondta röhögve végig Zoe. Pierre meg tátott szájjal nézett.

- Látom nagyon jó délutánod volt húgi. Akkor nem kommentálok semmit. – húzta meg Pie a pezsgőjét.

- Szeretlek tesó. – nyomott egy puszit Zoe az arcára, majd nagy vigyorogva odajött mellém a kanapéra.

- Én is.

- Naah, Pie eljátszotta az aggódó tesó számát?? – vigyorogtam.

- Nem, mert helyette eljátszottam. Kicsit leutánoztam őt. – mosolygott Zoe. Seb is tiszta vidám volt.

Közbe a fiúk a nappali sarkába ugyanezt tárgyalták ki.

- Milyen volt?? – nézett David Seb-re.

- nagyon jó. – ült le Pierre melléjük.

- Mért te is ott voltál? – röhögött Chuck. – Legközelebb szólj nekem is!

- Nem csak, Zoe gyorsabb volt mint én, szal magától mondta el, hogy nagyon élvezte Seby…társaságát.

- Ohh mért nem tud Alexa is ilyen lenni? Belőle ki kell rángatni a dolgokat. – Jeff. – Pierre, ugye használtál óvszert amikor lefektetted??

- Ugyan, ne nézz már hülyének, gondolod, hogy az első sexnél nem használok?! Majd később mondok le róla.

- Akkor jó.

- Tudod Pierre szerintem nagyon jó testvér. – magyarázta nekem Zoe.

- Képzelem, bár nekem nem a tesóm. De szerintem is jó. Nekem meg a barátom szal….és én meg imádom.

- És jó pasi is sztem. Persze nem úgy értem.

- Igen tényleg jó. – mondta Kar. – De nekem ott van Chuck, ő mindenkinél jobb.

- Nah, akkor úgy látom mindenki szereti őt, de én a legjobban. – mosolyogtam. A nap hátra lévő részébe David röhögtetett minket, meg kinn voltunk hógolyózni. Zoe és Seb boldogok voltak. Pierre és én örökké zabáltuk egymást. Szasza meg Kar pedig, örökké piszkálták David-et, vagy Chuck-ot