Kajálás közbe Chuck a ketchuppal kezdett szórakozni, aztán Pierre és ő nagy susmusba kezdtek.

- Jeff, kérsz ketchupot?? – kérdezték egyszerre.

- Aha, de nem sokat. – nyújtotta oda nekik a pizza szeletét.

- Tessék! – erre elkezdték nyomni a fejére xD Még az arcára is ráfolyt.

- Elég, ti hülyék!!! – visította Jeff, majd felugrott és ráment a ketchup a kanapéra, meg az előtte lévő, tök jó, selymes szőnyegre. És még Jeff kiverte Seb kezéből a pizzáját. Szakadtunk mind a röhögéstől, jeff feje csupa piros, és Chuck és Pie keze, meg pólója is tiszta pizza, meg ketchup.

- A kurva anyátokat, nah várjatok csak!! – rohant el fenyegetően Jeff a hűtőhöz még egy ketchupért és Pierre és Chuck fejét kezdte el fröcskölni vele, amiből mi is kaptunk.

- Hülye barmok, ne ketchup fürdőzzünk!! – visította Szasza miközbe David nyomta a képébe a ketchupot. Még anyu is kapott belőle.  Minden csupa szétdobált pizza, szétfröcskölt kecsup *hihi* volt, mi nagy lazán ott öltük egymást, amikor betoppant apu és Jessy.

- Héé, mi a fene folyik itt?? – apu.

- Ketchup!! – mondta Zoe, miközbe Seb kente őt kecsuppal.

- hagyjátok abba!! – ordított ránk apu, erre mind megdermedtünk ijedtünkbe. – Normálisak vagytok???!!

És igen, megértem őt, mert amikor észrevettük magunkat, már minden kész volt körülöttünk. A puha szőnyegbe beletapostuk a pizzát, meg mindent amit lehet. A kanapé tiszta piros volt, meg gomba darabok voltak rajta. xD És ott voltunk még mi. Szasza haja tök piros (lehet, új melír?!) és persze nagy sonka darabok lógtak ki neki belőle, a jó szőke hajából. Nekem is olyan hajam volt, amég nem lett csupa ketchup. Aztán Jeff, ő volt a legsexybb, piros fej és hagyma karikák rajta.

- Kérsz sajtot, cica?? – tartotta oda a fejét nekem Pierre, mert nem elég, hogy fekete haj, piros kecsup, de sajt is volt neki a fején, + pizza morzsák, így tök olyan volt mintha nem mosná a haját vagy egy hete.

- Seb, kérek egy ketchupos puszit!!! – Zoe, erre egymásnak estek.

- Ti normálisak vagytok?? – apu.

- Nem egészen. – röhögött David. És a rózsaszín pólója piros foltos volt.

- Karen cica, nem veszed le a toppod, mert vmi befolyt alája?! – Chuck sunyi feje. Karen-nek jól bevágott toppja volt.

- Nem most kell nyalogatni. – röhögött Alisha.

- Én angyal vagyok. – Chuck.

- Mint én. – Jeff.

- JUUUJJJ szakad a plafon. – Szasza.

- Jól van srácok, most hogy abbamaradt az agyelborulásotok, takaríthattok. – Jessy elég mérgesen.

- Felháborítóak vagytok, Monic, legalább te rájuk szólhattál volna (monic=anyum). – apu tök kiakadva.

- De engem is megdobáltak. – ment el anyu ruhát cserélni.

- Jeff, sexy vagy rád vetem magam. – röhögött Seb.

- Neeee, nem kell.

- Ez az új hajstílus tök jó. – Kar.

- Jeff, nem akarod bemelíroztatni a faszod?? – David.

- Anyádat.

- Azt nem, hagyd őt békén.

- Pedig jó lenne. – röhögött Pierre.

- Ok, rátetováltatom, hogy Pijer forever. – Jeff.

- Fúúúúújjjj hülye állat!! – Ali.

- Nem kell, inkább Chuck-ot tetováltasd rá.

- Engem se, inkább azt hogy SP.

- Neeem!!! Inkább kihagyom.

- Helyes. – Szasza.

- Elvagytok, inkább van egy kis dolgotok: …..menjetek el kurva sürgősen rendbe szedni magatokat, aztán takarítsátok fel a nappalinak nem nevezhető szétbarmolt helységet!! – kissé bűnbánó tekintetekkel mentünk kifele mind a fürdőszobába, majd kinn elröhögtük magunkat.

- Tényleg nem vagyunk normálisak. – röhögött Zoe. Dav és Szasza elkezdték egymásról enni a megmaradt kaját. Majd gyorsan átöltöztünk, hajat mostunk.

- Szegény szőke hajam tönkre megy. – mondta kislányosan David, itt még szőke volt neki, azaz inkább szőkés barna.

- Valaki kiszedné a sonkákat a hajamból?? – Ali.

- Majd én!!! – szaladt oda Jeff. Pár perc múlva törölközőkkel a fejünkön jöttünk kifele, Jeff most nem vett fel a fejére türcsit, mert Jessy és apu így is kivoltak akadva.

 - Holnap vesztek egy új szőnyeget!! – jessy. Elég szúrósan nézett Zoe-ra, elvégre a lánya. De a kanapé nem volt annyira vészes, mert sötét színe volt és nem látszott rajta annyira a sok sötét folt.

- Okés.

- Tök olyan mintha rászartak volna a kanapéra. – röhögött Pierre.

- Nem vicces! – apu. Még éjfélkor is sikáltuk a nappalit

- A takarító nőőőőők!! – kiáltottam egyszer csak fel, erre kitört a röhögés.

- jaah, azok vagyunk, idáig süllyedtünk. – Chuck.

- Felfog hólyagosodni a kezünk. – siránkozott Seb.

- Legközelebb normálisak lesztek. – apu.

- Lányok, mit szólnátok hozzá, ha holnap elmennék veletek megnézni a próbátokat?? – anyu. Erre mindenki rám néz.

- Ne rám nézzetek, engem nem zavar. – én.

- Akkor jó.

Aztán megszólalt Karen telefonja.

- Szia Milán, te még hajnali 1-kor is fenn vagy?!

- Igen, de inkább nektek kéne aludnotok. Kül megvan minden, a stúdió és a többi. Beachwood 22., egy kisebb stúdió. Legyetek ott reggel 8-ra. Nah most megyek, bedőlök az ágyba. Szia!

- Oks, ott leszünk, szia!! – köszönt el Kar.

- Ez jó, mert 2 utcányira lesztek a mi stúdiónktól. – Seb.

- Ettől jobb nem is lehetne. – Zoe.

Majd miután felvakartuk a mocskot, amit csináltunk, készülődtünk aludni. De a kanapé és a szőnyeg megszenvedte a kalandunkat eléggé. Pizza az meg maradt épen, szal megvolt a reggelink. Mindenki elment a saját szobájába, Seb és Zoe ágya feltűnően nyikorgott. Chuck és Kar még szaladgáltak. David-ék fürdőszobába voltak, Jeff és Alisha pedig külön váltak. Megyek a szobánkba, Pierre már édesen ott fekszik.

- Alszol??

- Dehogy, téged vártalak, nélküled én nem alszok egy hunyást se. – mosolygott édesen.

- és ha elmegyek, akkor sose alszol??

- Nem, addig fenn leszek, amég vissza nem jössz. – ölelt magához.

- De nem megyek el.

- Ajánlom is. – vigyorgott, majd elkezdte csókolgatni a nyakamat. – Szeretlek.

- Én is téged. – fordultam felé, majd addig csókolgattam amég ki nem estünk az ágyból. És elég nagyot szólt.

- Mindenki jól van?? – jött Chuck hangja a szomszéd szobából.

- Igen, csak kiestem az ágyból?? – fordult a fal felé Pie.

- Nincs baj?? – Seb.

- Nincs semmi!!!! – mondta kicsit hangosabban Pierre.

- Kussolj vagy betöröm az ajtót és lezúzom a pofád!!! – David hangja a másik fal felől. Ezek szerint végeztek a fürdéssel.

- Huuuhhh de nagyon félek!!!! – Pie.

- Féljél is!!!!! Köcsög!!

- Mii….mi…gyere ide és itt ugassál, kis táska!!!! – ment oda Pierre a falhoz, mondanom se kelljen hogy ott röhögtem, kissé hülyén nézett ki, ahogy ott ugat a fallal.

- Te gyere, gyere ki baszd meg, lerendezzük!!!

- Kevés vagy mint szarba a C-vitamin!!

- megyek betöröm a fejed, te….!!! – David. – Felrúglak műholdnak!!!

- Én meg visszaduglak anyádba!!

- Én meg a nagyapádba is, te kis ratyi!!!

- Ne akard hogy átmenjek, mert szétbaszlak!!! – Pie.

- Gyere, ha mersz!!! – csak viccelődtek persze, de Pierre megindult kifele én meg röhögtem, mint egy hülye, ott vergődtem a földön, a többiek is röhögtek a szomszéd szobából. Utána kimentem én is, hogy lássam micsinálnak, majd a többiek is kukkoltak kifele az ajtókon. Pierre átment és belerúgott egyet az ajtóba, annak meg kiesett a kilincse és utána az egész ajtó kiesett. xD

- A kurva anyád mindenit, te állat!!!!!!! – kezdett el ordítani David. És közbe mi meg összeestünk a röhögéstől.

- Mi a faszt csináltok??!! – rohant fel apu.

- K….k…kiesett az a….a…ajtó. – röhögte el Szasza.

- Ti hülye barmok, mindent összetörtök?! – nézte meg az ajtót. Mert tényleg összetört.

- Pierre volt!! – david.

- Gratulálok, akkor a listára vegyétek fel az ajtót is. – ment le apu. Persze már ő is röhögött kissé. Nem elég, hogy új szőnyeget, új kanapét, de már új ajtót is kell vennünk.

- Ne nézzetek így rám. Nem rúgtam erőset. – röhögött Pie. Majd mindenki visszament a szobájába. David meg ott röhögött Szaszával még.

- Állat vagy. – röhögtem miközbe befeküdtem az ágyba.

- De másba is az vagyok. – kacsintgatott Pie.

- Csak egy picit, addig jó amég nem vagy teljesen állat. – röhögtem.

- Nem is vagyok, és nem is leszek, veled nem, meg mással se, meg a nőkkel se. Leszámítva a többieket. – majd beugrott mellém. – Valamit félbe hagytunk. – csókolt a nyakamba.

- Biztos?? – én.

- Igen, tuti, emlékszek.

- Én nem, emlékeztess, pls. – vettem elő kedves nézésem xD

- Okés.. – sunyi fej, majd tovább csókolgatott, meg simogatott és egész jól belejött, aztán én is, megtettük (persze nem előszőr =P) nagyon jól élveztük, egymást. Nem bírtunk magunkkal, szóval másodszorra is megtettük, amég meg nem hallottuk, hogy Chuck hallgatózik az ajtóba.

- CHUCK, …TÜNJ A KURVA….. ANYÁDBA, AZ…AJTÓNKBÓL!!!! – ordítottam ki eléggé lihegve. Majd nem tom, hogy elment-e vagy nem, de csönd volt. Aztán Pierre fáradtan dőlt ki mellém az ágyba (nem esett le). Kicsit felöltöztünk, fehérnemű, és összebújtunk.

- Huhh de leizzadtál kicsim. – Pierre. – Jó voltam?

- Ettől jobb nem is lehettél volna. – feküdtem rá. – És milyen voltam?? – boci szemek.

- Nem érzed milyen melegem van?! – vigyorgott kedvesen.

- De, jobban mint nekem. – majd megcsókoltuk egymást és pár perc múlva elaludtunk.

Reggel Pie pólójába ott ülök álmos fejjel a konyhába és kávézok, amit csak akkor szoktam ha álmos vagyok. Ilyen este után. *hihi* Majd a csajok is lejöttek.

- Ez az esti műsor nagyon jó volt. – röhögött Zoe.

- Igen, sokat röhögtem. – Kar.

- Megvolt az esti mese. – Ali.

- Főleg, hogy ott hallgatóztok, amikor Pie és én épp……… - álltam meg a mondattal.

- igen, folytasd. – Szasza.

- Neem!

- Mind1, úgyis mind tudjuk, hogy mi csináltatok. – Alisha.

- Én nem hallgatóztam. – Kar.

- tudom, de Chuck az buzi. – nevettem.

- Nem az.

- Ok. – majd a srácok is kezdtek leszivárogni.

- Héé Alex, te nem együtt ébredtél Pie-vel ilyen jó este után??!! Szégyen!! – Chuck, Seb.

- Tudjátok hova menjetek?!

- Igen, anyánkba?!

- Jaja. Kül együtt ébredtünk, csak ő még döglik, mert lusta letolni a nagy seggit.

- Mindjárt jön a ráadás menet. – Jeff.

- Meg a pofon neked.

- Ezt megnézem. – David.

- Na mizu, felébredtél az alvajárásból?? – röhögött Szasza, majd megpuszilta.

- Tényleg és hogy van az ajtó?? – Zoe.

- Köszöni szépen nagyon jól, csak ne lennének összetörve a csontjai, azaz a deszkái. – Dav. Azóta is úgy volt az ajtó félig bedőlve, félig betörve. Majd megjelent Pierre is boxerbe, égnek álló hajjal. (mikor nem áll neki égnek?!)

- Nocsak, valakit meglátogatott a hajtündér. – röhögött Seb.

- Aha, tetszik, új stílus, így fogom hordani, adj kávét kicsim. – nyomott egy puszit a számra, majd finoman kivette a kezemből a kávémat és meghúzta.

- Asszem Pie, ha te így mész ki, a rajongók elpártolnak tőled.

- Jól van Seb, foglalkozz a húgommal.

- Azt is teszem.

- De vigyázz rá, mert ha nem,…tudod mi lesz…

- Okés, vigyázok. – majd valaki csöngetett.

- Valaki nyisson ajtót!! – Karen.

- Hm??? – nézett fel mindenki értelmes fejjel a reggelijéből, vagy az innivalójából.

- Valakinyissonajtót,mertjöttvalakiéssztembeakarjönni!!! – hadarta el, majd Jeff nagy nehezen felállt de nem az ajtóhoz ment.

- Jól nézek ki, nehogy nem tetszek annak aki az ajtóba áll??!!

- Ohh várj, ott oldalt kiáll a hajad xD – én.

- Kom, hol??? – rohant kétségbe esetten a tükörhöz.

- Ott a fülednél! – Chuck.

- Aha megtaláltam, ha visszajövök, alapos fésülés kell. – röhögött Jeff, majd elment ajtót nyitni.

- ANTON!!!!!!!!!!!!!!!!! – ordítottuk a csajokkal, majd mindent eldobva rohantunk, hogy megöleljük.

- Tudjátok mit utálok? – szabadult ki az ölelésünkből. – A Montreali közlekedést.

- Hihi, na gyere be. – tereltük őt be. Majd bemutattuk a srácoknak.

- Nem úgy volt, hogy nem tudsz jönni?? – nyomott Szasza egy puszit az arcára.

- Változott a program. – mosolygott Anton, majd megkínáltuk reggelivel. Kedves, helyes srác volt, de sose jártunk volna vele, csak elsőre nem így jött le a srácoknak, hanem az ellentétje, hogy nagyon imádjuk őt. Mert így is van, de nem úgy. Ő is velünk egy idős volt. Fekete, félhosszú, vasalt haja volt és remekül gitározott. És ő a csajok nagy kedvence, de nem miénk. De jól összehaverkodott a srácokkal, egy kicsi ellentét volt közöttük, de feloldódtak. Dumáltunk egy csomót és jól elvoltunk.

- Mindjárt 8, menni kell!! – Kar.

- Oks. – majd elmentünk készülődni, a srácok is mentek lassan, mert ők a saját próbájukra mennek. Elköszöntünk, majd mentünk a stúdióba, Alisha-t, Zoe-t és anyut is magunkkal vittük.

A stúdióba Milán már várt minket, bemutattuk neki is Anton-t meg Ali-t, meg anyut, megbeszéltük a dolgokat, majd kitaláltunk egy új bandanevet. Dark Death lett a neve a bandának, az okos agyunkból pattant ki. /Sötét halál/ De jó volt a hangzása, meg illet a zenéhez, persze nem hulla zenét, meg nem sátánista metált játszottunk. A pop-rock-tól kicsit keményebbek voltak a számok, de jók. És nem is gondoltuk, hogy ezeknek a régi számoknak még hasznát vesszük amiket kb 4 éve írtunk. Nagyon jók voltunk a próbán, felvettük a számokat, meg néhányon módosítottunk, és éreztünk, hogy ez a megújult banda sikeres lesz.