Montrealba meglátogatott minket anyum a pasijával. Olyan lett anyu, hogy alig ismertem meg, nem iszik, nem hülye, kurva jól néz ki. És helyes pénzes faszija van. Mindannyiunknak tátva maradt tőle a szánk. Ott voltak egy napot, mert mentek el nyaralni, csak beugrottak és mentek is. Aztán reggel megérkezett Szasza és az én közös kocsink, egy piros kis Seat, magunknak vettük, azaz közösbe. Mindkettőnknek volt jogsija, szal mért ne?! Oda állították a ház elé.

- Alex, nem tudod, hol van David bácsi?! – jött oda hozzám Billy, amikor szendvicset csináltam, reggel.

- David bácsi?

- Nem. David.

- Egyébként, azt hiszem, kinn van a kertbe Jeff-el. – mondtam, majd Billy kirohant hozzájuk. Persze minden srác kinn volt, csak nem tudtam. Aztán Zoe is odajött hozzám kaját csinálni, Billy meg jött vissza.

- Anya!!

- Mi az?

- Apu, meg a fiúk valami hosszút szívnak. – mondta a kissrác, engem meg úgy elkapott tőle a röhögő görcs, hogy majdnem összeestem, kissé félre értettem.

- Mi csinálnak? – csodálkozott el Zoe. – Alex, nem tudsz komoly lenni?!

- Igenis anyuci. – hagytam abba a röhögést és próbáltam takargatni magam, hogy röhögök, mint egy hülye. Közbe kimentünk a srácokhoz.

- Jajj Seb, neked is akkor kell cigizned, amikor ilyen kicsi a gyerek?! – Zoe.

- Mért várjak pár évet? – vigyorgott Seb.

- Nem, de nem a gyerek előtt kéne.

- Jaja, bejön és ilyet szól: anyu, a fiúk valami hosszút szívnak. – röhögtem. Erre a srácok is elkezdtek röhögni.

- De mi az, amit szívunk?! – röhögött David.

- Füvet? – ültem le közéjük.

- Mi olyat nem, ez sima cigi. – Chuck.

- Kérek én is. – én.

- Ok. – majd ott együtt cigiztünk, de nem sokáig, mert kezdtük elnyomogatni, nehogy Billy is kérjen belőle.

- megyünk ma valamerre? – Jeff.

- Kajálni!

- Jajj Pierre, te már megint zabálni akarsz?! – David.

- Mii, már vagy 2 órája ettem.

- Kül Chuck, hol van Karen? – én.

- Alszik.

- Ajjajjj mi csináltál vele?

- Semmit.

- Persze, persze, én is ezt mondanám. – Seb.

- Tényleg semmit.

- Jó, elhisszük. – Zoe.

- Jah és Pierre, ha zabálni akarsz, menj be, mert van egy csomó szendvics. – jött ki Szasza is.

- Köxike. – vigyorgott Pierre, majd bement és kihozta az egész tálca szendvicset.

- Azt mind meg eszed, vagy hagysz pár szem morzsát nekünk is? – Jeff.

- Még nem tudom.

- Héé, úgy tudom nyílt itt a közelbe egy biliárd szalon, meg ilyen vendéglő meglessük este fele? – Dav.

- Nanáá!

Majd megjelent Karen kissé álmos fejjel.

- Ehh figyelitek, ez a fej… - kezdett el röhögni Pie, de úgy, meg mindenki, de úgy h a kaja röpködött a szájukból xD

- Nah mi van, a csődör bevadult éjjel? – röhögött Szasza.

- Szívem, ezt dugd fel! – Kar kapdbét mutat.

- Ok, most? – Szasza.

- Nem.

- Ok.

- És milyen volt? Betörted Chuck-ot? – Pierre.

- Anyádat!

- Huh, azt hittem, anyám már betört. – röhögött Pie.

- De tényleg, ugye vigyáztatok? – Zoe. Mindenki megkezdte az ők szívatását.

- És ha nem?! – Chuck.

- Akkor fog születni egy kis jövevény, aki megkeseríti a baszó életeteket.

- Pierre, mi lenne, ha befognád a pofád?! – Kar.

- Csoda.

- Nah akkor történjen meg ez a csoda.

- De most mi bajod van, én szeretlek, mindenkit szeretek, csak viccelek. Igaz, hogy csak vicceltem?! – nézett körbe.

- Pie, csak 10 cipzározd be a po… szádat. – Jeff.

- Látom, már nem szerettek. – vágta be a műdurcit és csöndbe maradt.

- Nah gyere ide, nagyfiú! – öleltem meg őt. Rögtön kivirult a feje, főleg, hogy jó volt a belátása a ruhám alá.

- Akkor ma megyünk abba a vendéglőbe? – Seb.

- Aham.

- De mi csináljak addig Billy-vel? – Zoe.

- Leadjuk a szüleimnek. – Seb.

- Jajj, nem lehet örökké náluk, nekik is kell magány.

- Jó akkor kinek vannak olyan szülei, akik szívesen vigyáznak a gyerkőcre, mondjuk reggelig? – Seb.

- vagy akkor én nem megyek. – Zoe.

- De jössz! – Alisha.

- Pierre szülei, sztem bevállalnák… - Chuck.

- Pie? – néztek rá. De ő épp az én melleimet bámulta, szal nem a földön járt.

- Pierre, itt vagy köztünk??!! – David.

- Hmm… aha… persze… - erre továbbra is engem néz.

- Kicsim, neked ugat mindenki!! – szóltam rá, de még mindig nem néz rám.

- Tényleg és mit?!

- Ne bámuld már a melleim!! – mondtam neki kicsit hangosabban, majd intettem neki a kezemmel, hogy jó lenne, ha tekintete rám szegeződne.

- nem bámulom. – nézett végre a szemembe.

- Ááá nem csak, kb 5 percig bűvölted magad velük.

- A melltartót nem nézted le róla?! – röhögött Jeff.

- Sajna még nem jött össze. De mi az, miről beszéltünk úgy 5 perccel ez előtt? – erre minket elkapott a röhögés, mert ezek szerint azt se tudja mi 10 perccel ez előtt, nem hogy 5.

- A szüleid, bevállalnák Billy-t?? – Zoe.

- Sztem be, mindjárt megkérdezem őket. – majd Pie elment telefonálni. Mi meg addig megbeszéltük, hogy a biliárd szalonba a mi Seat-unkal, meg Pierre kocsijával megyünk. – Bevállalják, örülnek neki! – jött vissza Pie.

- Király, és mikor?

- Azt mondta anyum, hogy otthon van, szal akkor visszük amikor akarjuk, de mindent vigyetek neki.

- Ok.

- Ellesz anyámmal.- Pie.

- Okok.

Majd tovább dumálgattunk, meg gyümölcsöt etettünk egymással, elvoltunk. Állati meleg volt, szal mind felmentünk felvenni valami vékony ruhát, mert majd meghaltunk a tűző napon. Épp veszem fel a fürdőruha felsőmet, amikor Pierre mögém jött és a nyakamat kezdte csókolgatni, aztán ledőltünk az ágyra és jól elvoltunk. David Szasza dettó.

A többiek addig lent iszogattak, már vagy 2 óra is eltelt, hogy mi megtaláltuk egymást odafönn. Majd leszaggattunk a napon aszalódó népséghez.

- Nah mi van, sex korrep volt? – nevetett Seb.

- Muszáj volt. Komoly hiányaim voltak. – Pierre.

- Neked minden percbe azok vannak, te sexkazán. – xD Jeff.

- Mi rossz van abba?

- Semmi, nem mondtam, hogy az, rossz.

- Akkor jó.

- Menjünk már biliárdozni!! – jött le David és Szasza.

- Mi az, kialudtad a sexet és máris dákóra vágysz, ej, ej. – röhögött Seb.

- Haha!

- Naaah menjünk mááár!

- Megyünk már! – Chuck. – Kom rosszabb vagy, mint Pierre.

- Chucky, mondtam már, hogy szeretlek? – Pie.

- Soxor.

- Király. – majd mindenki ment megint felvenni valami normális ruhát, kivételesen nem huncutkodtunk. Hanem elosztottunk a csapatot és mi Seatunkkal, meg Pierre kocsijával elmentünk a szalonba, meg leadtuk Billy-t Charles-éknak.

- Mit isztok csajok? – Seb.

- Valami finom koktélt. – majd mi mentünk biliárdozni. Amég ők rendeltek. Szasza sikeresen eltörte az egyik dákót az asztalon, szereztünk másikat, de ki fizettük persze. J

Aztán megjöttek a srácok, játszani. Ittunk egyet, majd ők is beszálltak.

Seb persze megviccelte Pierre-t, ugyanis, amikor épp lőni akarta a golyót, ő seggbe szúrta az egyik dákóval. Az meg akkorát lökött, + sikított, h a golyó lerepült az asztalról, mi meg megsüketültünk.

- Te buzi!! Ne szurkodd a seggem, a dákóiddal! Viszed innen!! – minket elkapott a röhögés.

Majd miután kiszórakoztuk magunkat, folytattuk a játékot. David beleöntötte egyszer a sörét az egyik lukba. xD Nagyon elvoltunk. Halálra röhögtük magunkat.

- Héy, nincs otthon semmi kaja, mit vacsizunk?! – Jeff.

- Lasagna!

- Az már uncsi, nem eszünk olyat! – Ali.

- Pizzát! – Seb.

- De azt tudunk rendelni. – Kar.

- Hát csináljunk! – vetette fel Dav az ötletet.

- Összedobjuk a szakácstudásunkat. – Chuck.

- Huh, abból biztos sok jó fog kisülni. – röhögtem.

- Nem baj.

- Ok, csináljunk együtt kaját. – Szasza.

- És ki megy bevásárolni? – Pie.

- Alex!!! – Zoe.

- Persze, én egyedül? – vágtam durcás fejet.

- Kisorsolunk valakit. – Jeff.

- Akinek a golyója a legmesszebb gurul a biliárdasztalon a középső baloldali lyuktól, az megy Alexal. – David.

- Hurrá. –én.

- És hogy megyünk mi haza? – chuck.

- Taxival, az egyik fele a csapatnak! – Ali.

- Ok. –

Karen lett, akinek messzire gurult golyója szal ő jön velem boltba. Majd úgy este 11ig együtt szórakoztunk ott a szalonba, nagyon jól éreztük magunkat, egy csomót röhögtünk, aztán kifáradtunk, és Pie vitt a kocsijával, akit tudott, élet halál harcot vívtak, ugyanis szemergett az eső. A többiek taxit hívtak, mi meg elmentünk Karen-al. Igaz, hogy Szasza és az én kocsim, de most Kar jött velem. De aztán senki se gondolja, hogy egy apró dolog miatt a boldogság szála könnyen elszakad.