A történet 2002. május 13-án kezdődik, a végét majd a végén meglátjátok;)
Tehát a szereplők:
Pierre – az énekes
Chuck – a dobos
Seb – a gitáros & a háttérénekes
David – gitár & háttérének
Jeff – a vezető gitáros
Jenny -  a csaj

Előzmények: Pierre, Seb, Chuck, és Jeff egy és ugyanazon középiskolába jártak, csakhogy volt abban a suliban még egy személy, aki történetünk szereplője, . A srácok, mint mindig hülyültek az ebédlőben, zavarták azokat akik egyszerűen csak élni akartak, és ez alkalommal a zavart személy Jenny volt. Chuck épp akkor hozta ki az ebédjét a kajás pulttól, ragacsos leves és milánói, mikor arra jött Jenny, kicsit ő is sietett, hogy elérje a kémia óráját, de végül is Chuck volt a hibás… nekiment Jenny-nek és ráöntötte az összes ragacsos levesét és az extra paradicsomos milánóit xdxd. A csaj összeesett ijedtében, de hiába, mert Chuck egész ebédje a pólóján landolt, a levestől rendesen átázott, a paradicsom pedig mediterrán színt kölcsönzött neki :D
Pierre odaállt föléje és ahelyett, hogy fölsegítette volna, a képébe röhögött és nagyon hangosan ordította, hogy:
-Nézzétek ezt az észlényt! Nem tudta kiszámítani Chuck levesének röppályáját és a rucijára ment az egész! Haha… (és az egész ebédlő zengett a röhögéstől…)
Chuck-ot azért furdalta a  lelkiismeret, oda is akart menni Jenny-hez, hogy felsegítse és bocsánatot kérjen, de Pierre hangosan gratulált neki amiért eltalálta a lányt. Így már mégsem mehetett oda! Tök ciki lett volna neki :P
Akkoriban Jenny volt az egyik legjobb tanuló a suliban, Pierre-ék mindig irigykedtek rá, mellesleg nem volt egy modell alkat sem, sőt! Majdnem 75kg volt, és alig 165cm, ráadásul pattanásos, és szemüveges(ez még nem lett volna olyan nagy baj, csakhogy ótvar szemüveget hordott! Olyan nagyi-styleosat :P)
Jenny tudott még zongorázni és hocky-zni is, benne is volt a suli csaj-csapatában; aztán eltelt néhány év…