Ki élvezkedtük magunkat a jégen, mindenki futva föl a szobájába csomagolni, mert 1 óra és indul a gép!

- Jenny, nem tudod, hol van az indepent-es pólóm? – jön elém ártatlanul Seb egy szál boxerbe

- Honnan kéne tudnom?! És mért nincs rajtad ruha? Így jössz? – adtam egy puszit a szájára

- Abban a pólómban akarok hazamenni! – elkezdett toporzékolni Seb, mint egy 5 éves

- Kipakoltál? – én

- Nem

- Akkor ott lesz a táskádban! – kilökdöstem, mert a fürdőszobában csináltam a hajam

Fél óra alatt (rekord!) mindenki elkészült, és száguldottunk a reptérre, még sikerült elérnünk a gépünket. Ugyanúgy ültünk le mint idefelé. Seby-vel elvoltunk egymásban, le se szartuk, hogy egy öreg mami ült mellettünk és rikácsolt, h „az eszem megáll! ezeknek semmi se szent?!”, de le se szartuk. Békében és nyugalomban hazaértünk Montreal-ba.

Vártunk a csomagjainkra, mikor vki a hátamra ugrott. Úgy beszartam, h sikítottam egyet!

- Úristen!!!! – ugrott le rólam Jeff (annak idején őt is nagyon szeretem, meg most is ;))

- Szia Jeff!!!!! – megörültem neki, most én ugrottam ő rá!

- Sziasztok! – jöttek a többiek is

- Hali! – mind sorba öleltük őket

- Úgy hiányoztál!!!!!!!!!!! – Pie Kar nyakába ugrott, aki össze is esett tőle *hihi*, aztán a földön nagy smárolásban törtek ki

- Milyen volt Chicago? – Chuck

- Elment! – vágtam rá egyből, megcsókoltam Seby-t, megbeszéltük, hogy a kis nézeteltérésünkről nem szólunk senkinek

Szépen hazamentünk (hozzám), apu az ajtóban várt minket

- Szia kicsim! – megölelt, aztán anyu is megjelent

- Szia anyu! – őt is megöleltem

- Milyen volt Chicago? – apu

- Jól éreztem magam… - nyeltem egyet – és bajnokok vagyunk! – erre apu kivirult és koccintottunk (rám! *büszke fej*)

Én a nappaliban voltam a srácokkal meg anyuval, dumálgattunk meg ilyenek. Pie egyfolytában Karmen szájában volt. Seb összefutott apuval a konyhában.

- Hello mr. Baker! Segítsek kivinni a tányérokat? – Seb

- Várj egy percet! – megfogta a pólóját, mert már száguldott volna ki – Mit műveltél a lányommal?! – apu tök komolyan

- Semmi rosszat, vigyáztam rá – kicsit be volt szarva apámtól szegény Seb

- Ajánlom is! Na fogd azt a tányért! – hozták is nekünk a kaját (szendvicseket)

- Vegyetek lányok ti is! – anyu noszogat, mert csak a srácok vetették rá magukat egyből

- Elnézést ki kell mennem! – Jeff, belebökött Seb-be, h menjen vele ő is

- Nekem is! – Seb, kimentek

*fürdőszobában*

- Mesélj csak, mi jót csináltatok Jenny-vel? – Jeffnek csak úgy csillognak a szemei

- Sokat basztunk-e az érdekel? – húzogatja a szemöldökét Seb és hevesen bólogat

- Ejnye, rem nem csináltad fel! – röhögött Jeff, erre Seb lefröcskölte vízzel

- Hééééé, a gatyám! – Jeff felháborodott és visszafröcsköli Sebet

Elvoltak így pár percig aztán tiszta vizes fejjel (hajjal ugye csak Seb), és vizes ruhába jöttek ki

- Csőtörés volt fiúk?! – Pie úgy el kezdett röhögni, h kiköpte a szájában lévő kaját, és a földön fetrengett, meg mi is. Erre megszeppenve leültek közénk, és zabáltak.

- Minden rendben? – megpusziltam Seby-t, nem is volt smár, apum mégis olyan nézett, mint aki most helyben meghal

Nyugodtan kajoltunk utána viszonylag…

Eddig minden rendben ment, rem így is marad! ; )