39. rész: Voltak bizonyos jelek, amiket csak én nem vettem észre
Az éjszaka közepén felkeltem, nem tudtam aludni (Seb már aludt, kifárasztottam ezek szerint ; ))
Lementem a ház elé, leültem a lépcsőre, és gondolkoztam egy kicsit magamban:
1 hónap telt el azóta, hogy újra felbukkantak az életemben ezek a srácok, nem sokkal azután összejöttem Sebbel, párszor összevesztünk, de nem volt vészes…
Kar és Ash, 2 régi bnőm is felbukkant, meg itt van már nekünk Kate is, aki szintén rendes, vicces, jófej csaj, párba is rendeződtek a fiúkkal :D
Aztán tegnap Seb megkérte a kezem… nagyon boldog vagyok, hogy ennyire szeret, mert biztos, hogy nem merné elkötelezni magát, ha nem szeretne. Nem egy komoly srácnak ismerem *hihi*
Kijött mellém nemsokára Pierre, és hátam mögül támadt, megijesztett!
- A szívbajt hozod rám! – alig kaptam levegőt, úgy megijedtem, ő meg leült mellém
- Bocsi! – vigyorog egyet a képembe
- Mit keresel itt, nem tudsz aludni? – én
- De látom te se – Pierre fűszálakkal szórakozik
- Hűvös van, nem fázol? – Pierre már vacog, amilyen sok esze van, boxerban jött ki
- Nem… gondolkodnom kellett egy kicsit
- És rájöttél a nagy igaszságra????? – felcsillannak a szemei Pie-nek
- Aha, te itt meg fogsz fagyni, menjünk be – betámogattam a konyhára, és ittunk 1-1 csésze forró kakaót
- Nem vagy éhes? – elém tol egy nagy tál popkornt
- Nem… - eltoltam magam elől, a hányinger keringetett, ahogy ránéztem
- Te dolgod, én azért csak zábolok egy kicsit! – betömött 2 marékkal a képébe, aztán meg akart szólalni, és kicsulázta az egészet XD
- Upsz! – röhögte el magát Pierre, és összeszedte a földről, meg a pultról, és normálisan kajolta tovább
- Áááh… vidd már innen, ez bűzlik! – fölálltam, és kom hánynom kellett
- Mi baj, rosszul vagy Jenny? – les rám Pierre, és hozza utánam a tálat
- Ha nem viszed el, tuti kidobom! – fehéredek
- Oh, gyere kiviszlek a mosdóba! – kitámogatott, én meg hánytam egy jóízűt
- Ez ronda volt, sztem feküdj le! – Pierre tök aranyos, fölvisz a szobámba, befektet Seb mellé (aki még mindig úgy alszik, mint akit fejbe vertek), és hozott egy pohár vizet is
- Köszi Pierre, most már megleszek, menj aludni – én
- Oké, de szólj, ha baj van – ő is elment aludni végre, én csak nagy nehezen tudtam álomba ringatni magam
Seb nem sokára felébredt, és érezte, hogy vmi bajom van, elkezdett simogatni, meg puszilgatni… felébredtem
- Szia – kedvetlenül bökök felé
- Baj van???? – les rám értetlenül
- Nem vagyok jól, haggy aludni – elfordultam felőle, és próbáltam elaludni
- Beteg vagy?? – adott egy puszit a vállamra Seb
- Bocs… hánytam, szeretnék aludni… jó? – én is adtam neki egy puszit, és mind2en elaludtunk
Reggel 10 körül Chuck és Jeff a nappaliban sakkoztak
- A király csak 1-et tud lépni, az istenért! – Chuck kiakad
- De 1-et léptem! – Jeff ártatlan fejjel
- De átugrottad az egész pályát, áhh… te nem tudsz sakkozni! – Chuck otthagyta Jeffet
- Na de baby!!!!!!!! – utánaszaladt, és megölelte, aztán adtak egymásnak 2-2 puszit
- Reggelt! – jön le hozzájuk Kate
- Hello csajszi! – Jeff buzisan
- Szia szívem, nem láttad a hímkurvámat??? – Jeff adott neki 3 picsa-puszit
- Kire gondolsz??? – les rá Kate
- Hát Davidre! – Jeff röhög
- Mit akarsz tőlem??? – David jön le rószaszín boxerba
- Csini a gatyád! – röhög Chuck
- Oh, köszi! – David kivirul
- Sziasztok! – jön le kómásan Pierre, még mindig boxerba van
- Valaki itt nem aludt az éjjel! – ujjong David meg Chuck, aztán Jeff is beszáll
- Jajj de viccesek vagyunk! – Pierre megrázza a fejét, mintha az értelmi szintje magasabb lenne az övékénél *hihi*
- Kar-t hol hagytad??? – David
- Fürdőben! Hol egy kávé?! – Pierre bevonszolja magát a konyhára, és iszik egy csésze kávét
- Kié volt ez??? Mert az nem tud kávét csinálni! – kiköhögte a felét a padlóra, olyan szar volt XD
- Ez az enyém volt!!!!!!! – Jeff felduzzasztja a képét, és úgy néz ki, mint egy pocok
Kezdek ébredezni… azt látom, hogy Seb bámul engem, és meg sem mozdul
- Mit csinálsz? – lesek rá kómásan
- Csak nézlek. Aludtál, és nem akartalak fölébreszteni! – adott nekem egy jó reggelt puszit Seb
- Szeretlek te kis hörcsög! – beletúrtam a hajába és megcsókoltam
- Jobban vagy??? – Seb
- I…igen, mért? – furán lesek rá
- Éjszaka fönt voltál, és azt mondtad rosszul vagy – Seb
- Áh, tényleg, tök kiesett – fejemhez kaptam és felöltöztem
- Te nem öltözöl fel?
- Neeeeeeeeeeeem! Maradjunk még egy fél órát! – csalogat széles vigyorral a képén vissza az ágyba
- Éhes vagyok! Majd este! – adtam egy puszit a homlokára, és kihúztam, felöltöztettem, mert magától nem ment neki XD, és lementünk reggelizni a konyhába. Ekkorra már mindenki fent volt
- Sziasztok galamocskáim! – Chuck
- Jó reggelt mindenkinek! – Seb vigyorog, és leültet
- Jobban vagy már Jenny? – Pierre szőlőt töm a fejébe
- Persze! – elmosolyodtam, és ittam egy kis kávét
- Áááhhhhh – elhúztam a szám – ez borzalmas… mi van benne?! – ellöktem magamtól a kávét
- Sok cukor, ahogy szereted! – Seb értetlenül néz rám
- Inkább egy kis bort innék! – tök komolyan mondom, erre les rám mindenki
- Most mi van???? – én
- Bort reggelire? – Jeff
- Jól vagy??? – Kar
- Persze! Csak innék egy kis bort! – én
- Oké, megyek a pincébe, hozok egy üveggel! – Seb megrázta a fejét, és lement
- Úgy ennék egy kis csirkét! – felsóhajtok, erre megint mindenki les rám nagyon értelmesen
- Jenny, neked vmi bajod van! – Ash mellém ül, és csak les rám
- Semmi bajom, jól vagyok
- Csirke nincs itthon, de van egy kis… - Chuck belebújik a hűtőbe – tojás, szalonna, palacsintához való, tej, uborka…
- Meg itt egy kis tonhalas szendo, nem kérsz???? – David elém tol egy fél tonhalasat, én meg egyből felugrok mellőle, és rosszul leszek
- Mi bajod van???? – lesnek rám mind
- Itt a bor! – Seb hozott egy jó fajtából
- Kösz édes! – megcsókoltam, és töltöttem magamnak egy egész pohárral, egyből fel is hajtottam!
- Minden rendben? – Seb csodálkozva néz rám
- Sose szerettél inni! – Kar
- Nem vagy te egy kicsit terhes? – Pierre
- Nem! – határozottan rávágtam, aztán egy pillanatra elgondolkoztam magamban
- Nem lehetek! Védekeztünk, ugye Seby??? – rábámulok, ő meg bólogat
- Azért menj el egy orvoshoz! – Kar
- Dehogy megyek, semmi bajom! – aztán megszédültem, és összeestem
- Jenny! – Seb utánam ugrott és elkapott
- Jól vagy?! – Seb magához ölel, és aggodalmas fejet vág
- Hánynom kell! – eléggé elfehéredtem, és le is hánytam a konyhaszekrényt
- Vigyük be! – Seb felkapott az ölébe és kivitt Chuck kocsijába beültetett, Chuck meg Ash is jöttek velünk, aztán mindenki akart, de nem fértek be
- Mi majd megyünk utánatok! – David elindult haza az apja kocsijáért
- De semmi bajom Seb, nem kell orvoshoz vinni! – erősködök, Chuck meg már tapos is a gázba, Seb meg magához ölel
- Kórházba kell vinni, az ember nem hány minden nap jókedvéből! – Ash
Nem sokára megérkeztünk a kórházba, bevittek, mert alig álltam a lábamon
Seb kerített egy orvost, és már vitt is be a vizsgálóba, a többiek megjöttek, és kint vártak ránk, az orvos azt mondta, hogy Seb nem jöhet be, de Seb erősködött, és csak bejött
- Mikor kezdődött? – az orvos kérdezget, közben megméri a vérnyomásomat, meg megvizsgál
- Tegnap este – Seb aggodalmas képet vág, és fogja a kezem
- Nem evett, vagy ivott vmit kisasszony? – doki
- Bort ivott reggel – Seb
- Vmi mást nem???? – doktor bácsi les rám
- Rosszul lettem a tonhalas szendvicstől – én
- Jöjjön velem, meg kell vizsgálni – orvos előkap vmi műszert
- Az mi??? – Seb ilyedten lesi azt az izét
- Nem kell aggódni, menjen ki uram! – kiküldte Sebet, nehéz volt, nem akart magamra hagyni
- Feküldjön fel ide! – egy asztalra mutatott az orvos, félénken felfeküdtem rá
- Semmi baj – rámmosolyog az öreg, mert látja, hogy mindjárt elszédülök
Vmi zselés szart kent egy műanyag vmire, és azzal szórakozott a hasamon… gondolatok jutottam eszembe
- Csak nem…?????? – lesek rá ilyedten
- De bizony! Gratulálok anyuka! – vigyorog az orvos, erre elhúzom a szám, és felpattanok
- Ez biztos????? – én
- 99%! Ki az apa? – doki faggat tovább
- Aki előbb itt volt
- Szép pár! – kitöltött nekem vmi papírt, a kezembe nyomta, és már mehettem is
A váróban ott ült az egész SP, Kar, Ash és Kate is
- Na mit mondott??? – jön elém Seb, és megölel
- Semmi bajom… - megpuszilom, nem merem neki elmondani, hogy mit mondott az orvos
- Jól vagyok! – megöleltem a többieket is, aztán hazamentünk, és lefektettek az ágyikóba, Seb őrködött fölöttem, hogy ne akarjak sehova se menni
- Nem, nem mész sehova! – Seb lefogott és le akart fektetni vissza az ágyba
- Pisilni azért kimehetek ugye? – én
- Elkísérlek! – megölelt, és kikísért
- Azért egyedül is megy Seby! – mutogatok az ajtó felé, mert nem akar ott hagyni egyedül a vérszomjas wcn
- Jó, de kint megvárlak! – nagy nehezen elengedte a kezem Seb, és kettesben hagyott a gyilkos budival
Elvégeztem a dolgom, és kimentem hozzá. Persze egyből megölelt, el se akart engedni
- Jól vagyok Seb, menjünk le – én
- Szó se lehet róla! Majd én felhozom neked, amit szeretnél! – Seb felkapott az ölébe, és befektetett az ágyba, megint
- Mit kérsz??? – mosolyog rám Seb
- Teát, meg vmi kaját – adok neki egy puszit, és megsimogatom az arcát
- Máris hozom! – fölpattant mellőlem, és egy perc múlva már jött is vissza egy tálcával a kezében
- Ágyba hozom neked a reggelit! – rám mosolyog megint, és elém teszi a teát meg palacsintát
- Oh, köszi Seb, édes vagy! – nyakon pusziltam, és megettem a kaját, megittam a teát, aztán mikor kiment, hogy levigye átszaladtam a szomszéd szobába, és gyorsan bezártam az ajtót
- Mi baj van, hogy így szaladsz hozzám? – les rám Chuck egy szál tökben
- oh, bocs, megzavartam vmit? – eltakarom a szemem
- Neeeeeem, csak átöltözök… 1 perc – elvörösödött, és felöltözött
- Seb nem hagy megmozdulni se – bevágódok a laptopja elé
- Jó kis házőrző lenne, mi? – röhög Chuck
Seb felért vissza a szobámba, de nem voltam ott
- Jenny!!!!!!!!!!!!!!!! – elordította magát, és mint egy őrült rohant körbe a házon, hogy hol vagyok, én meg felmentem a csetre, és dumcsiztam vmi 25 éves gyerekkel, Chuck-kal együtt
- Na végre! – kifújja magát, és megölel mikor vágre megtalál Seb
- Semmi bajom Seb, nem kell ágyban feküdnöm egész nap! – megpusziltam, és lementünk tvzni
Seb egy pillantra nem engedte el a kezem, és magához ölelt, ahányszor csak tudott! Annyira édes, hogy vigyáz rám! :D:D:D
|