47. rész: A nagy kibékülések éjszakája
Apuból kiszedtem, hogy hol vannak a fiúk, azonnal rohantunk is be a rendőrségre a csajokkal, persze testőrök kíséretében, mert a sok rajongón dzsungelvágókéssel se lehetett átjutni
- Hol van Sebastien Lefebvre??????? – letámadtam egy fiatal rendőrt
- Ez bizalmas információ kisasszony! – megrázta a fejét, és azt hitte, hogy tovább is állhat
- Álljon csak meg! – a csajok körbefogták
- Héééé, nyugi
- Hol vannak Simple Plan-es srácok?!
- Mutatom – eléggé beszart tőlünk az a gyerek, el is vezetett minket egy ilyen kis kihallgató szobába, ahol Seben kívül mind ott ültek egy takaróban
- Jézusom Pierre, hogy nézel ki?! – Kar megölelte Pie-t
- Tényleg összevertétek egymást?????? – Ash kiakad Chuckra
- Sajnálom édesem! – Chuck megöleli
- Jeff, David, ti nem vagytok normálisak! – Dely megöleli őket, aztán Kate is Jeffet
- Hol van Seb????????????????? – elkezdem rázni Jeffet
- Átvittékegycellába! – hadarta el Jeff
- Hol van Sebastien Lefebvre???? – a rendőr srácot is letámadom, és már oda is vezet hozzá
- Úristen Seb! – halálsápadt fejjel rohanok a rácsokhoz. Seb meg van bilincselve
- Jenny! – felpattan, és próbál megölelni, de ez ugye bilincsbe nem megy
- Vegye már le róla, nem csinált semmit! – megrángatom a gyereket
- Dehogynem csinált! Szétverte azt a szegény srácot! – rendőrke
- Mi?! – rámeredek Sebre
- Sajnálom kicsim, nem akarlak elveszíteni! Bocsáss meg! – Seb sír
- Kapnak 10 percet – a srác kiengedte Sebet, és levette a bilincsét is
- Hol voltál tegnap éjszaka? És ne merj a képembe hazudni! - ráordítok
- Gondolom sejted, hogy nem egy buliba mentünk játszani… - Seb bűnbánó fejet vág – elmentünk a srácokkal egy kocsmába, és tök részegek voltunk – magyaráz Seb
- Azt látom, bűzlesz! – hátrébb lépek
- Aztán jöttek azok a lányok… én nem akartam, bocsáss meg! – Seb letérdel elém, és megöleli a lábamat
- Milyen lányok? Mi történt?????? – kiakadok
- Pierre ötlete volt az egész! – Seb sír
- Lefeküdtél egy kurvával?! – felpofozom
- Tudom, hogy egy agyatlan balfasz vagyok, sajnálom, nagyon kérlek, hogy bocsáss meg!!!!!!!! – Seb könyörög
- Megcsaltál… te…te… - szépen ott hagytam a földön és sírva kifutottam a cellából
- Jenny várj!!!!! – Seb utánam futott egy darabig, de lefogták, és visszazárták
- Mi történt Jenny????? – Ash és Kar megölelnek
A srácoknak van egy piros folt a képükön
- Ezek is?????? – sírok
- Húzzunk innen! – Dely karon fogott minket, és leléptünk
- A kurva életbe!!!!!!!! – Chuck
- Ne haragudjatok srácok – Pie
Sajnáltatták magukat a földön roskadozva, aztán megjelent az ügyvédjük
- Mi a francot műveltetek?! – felhúzza őket a földről
- Kösz, hogy ilyen gyorsan ideértél Mark – Jeff
- Van is mit! Na meséljétek el az igazat! – leültek, és szép kis mesedélutánt tartottak
- Egyébként hol van Seb???? – Marknak (az ügyvédjük) feltűnt, hogy csak 4en vannak
- Megőrült! – Pie
Beszéltem apuval, hogy nem akarom őket sitten látni, szal hozza ki mindet, de Sebet nem kívánom látni, és hazaköltözöm. Apu meg a csajok segítenek cuccolni, ők is hozzánk költöznek
- Kifelé! – egy zsaru bemegy a srácokhoz
- Mért???? – Chuck
- Szabadon távozhatnak! Mi lesz? – erre kirohantak mind, majd Sebet is kilökdösték
Egyből mind Chuck házához rohant, remélve, hogy még ott vagyunk, de egy üres felforgatott lakást találtak, meg 1-1 borítékot nevükre címezve
- Tudtam! – Chuck belerúg a falba
- Utállak Pierre! – Seb
- Én is téged, te majom! – Pie
- Kussolj be!!!!!!! – Seb vörös fejjel rohan Pienek, de leáll
- Ha megbocsátotok! – Pie felrohan a szobájába elolvasni a levelét, ahogy a többiek is
- Lécci! – Seb könnyes szemmel leül az ágyra, és kibontja a neki címzett levelet
„Seb… óriásit csalódtam benned! Remélem megérted, hogy ezek után nem szeretnék beszélni veled, ne keress, ne hívogass, és ne küldözgess nekem semmit! Anyuméknál vagyok, nem kell aggódnod, a gyerek, ha megszületik, természetesen Baker lesz, és őt se zaklasd! Nem akarom, hogy köze legyen hozzád! Nyúlj be az éjjeli fölső fiókjába! Remélem ez mindent megmagyaráz számodra!”
- Csak ne a… - Seb benyúl a fiókba, ott van a gyűrűm, amit tőle kaptam, és a karkötőm
- Neeeeeeeeee! – Seb belenyomja a fejét a párnákba, és ordít
A többi srácnak is nagyjából ugyanez állt a levelében (a gyereket leszámítva), ők is elkenődtek, és lementek inni
- Hé – Pierre Seb elé tol egy üveg erős whisky-t
- Elbasztuk! Szó szerint – Seb meghúzza az üveget, és bevágódnak a tv elé
- Elmegyünk hozzájuk???? – David
- Gyerünk! – Seb felvett egy pulcsit, és Daviddel elrohantak hozzánk
Szépen kopogtattak az ajtón, úgy, hogy az ablakból ne lehessen látni, hogy ki az
- Tessék – apum egy nagy szendviccsel a kezében nyit ajtót félig
- Engedjen be, beszélnünk kell a lányokkal! – Seb meg David próbálnak bejutni, de apu bebassza előttük az ajtót
- Hééééé!!!!! – David veri az ablakot
- Húzz el, vagy hívom a zsarukat! – apu ordít bentről
- Elnézést! – Seb beugrik az ablakon a dohányzó asztalra, és jól össze is töri
- Te hülye!!!!!! – ráordítok
- Jenny… - fogja a kezét, mert megvágta egy szilánk – beszélnünk kell!
David is bemászott
- Na takarodjatok innen! – apu felhúzza Sebet a földről és löki kifelé
- Bocsásson meg uram! – Seb leütötte aput, és rohan felém
- Segítség!!!!!!!!!! – sikítozva felrohanok a szobámba
- Állj meg Seb! – Kar lefogja
- Engedj! – Seb nem akarja megütni
- Adj neki egy kis időt, menjetek most el! – Kar szépen kivezetné őket, de felrohannak hozzánk
Ash és Dely is nálam szidják a fiúkat
- Jenny! – Seb beront
- Nem érted, hogy takarodj?! – sírva verem a mellkasát
- Jenny, sajnálom! – Seb próbál megölelni
- Húzz el! – a csajok is verik, aztán jön David
- Dely!!!!! – Dav letérdel elé, Dely meg tökön rúgja
- Menj el, vagy… tökön rúglak! – készítem a lábam Seb felé
- Akkor is meg kell hallgatnod! – Seb kiabál, én meg teljes erőből tökön rúgom. Össze is esik szegény
- Sajnálom Jenny! – Seb a földön fetreng, és markolássza a faszát, mert jól belerúgtam
- Le is rugdosunk, ha nem mentek el! – Dely
- Oké, oké – David sajgó középtájjal levonszolja magát, meg Sebet is
- A picsába David – Seb sír a ház előtt
- Kemény csajok – David is jajgat
- Mégis mit tegyünk??????? – Seb
Megjöttek a srácok, és hazavonszolták őket
- Látom nem bocsátottak meg - Chuck
- Leütöttem mr. Bakert – Seb
- Hülye állat – Jeff
Eltelt egy hónap, de nem sokat változtak a dolgok. Mondjuk már hajlandóak voltunk beszélni a fiúkkal, de nem lettünk puszi-pajtások. Dely és David, Jeff és Kate kibékültek, Chuck és Ash már majdnem, a többiek nem igazán… (a csajok még nálunk laknak, mert mi összetartunk, amíg mindenki ki nem békül a párjával!)
Hetekig az folyt minden csapból, hogy a Simple Plan összeverekedett pucéran…
Egyik este azon vettem észre magam, hogy egy képet szorongatok a kezemben Sebről. Szét akartam tépni és elhamvasztani, de nem megy. Elsírtam magam az ágyon, és felnyomtam a hifit
- Minden rendben???? – jön be Dely (időközben vele is legjobb bnők lettünk mindannyian)
- Hogy lenne?! – beletöröltem a szemem a takaróba és tovább meredtem arra a képre
- Beszélni akarok vele – felugrottam, és az éjszaka közepén, tök sötétben kirohantam az utcára egy szál toppban, meg sortban, és meg sem álltam Chuck házáig (a fiúk még ott laknak)
- Tessék – Jeff nyitott ajtót
- Jenny! – megölelt, rá nem haragszom (annyira)
- Sebhez??? – les rám értetlenül Chuck is
- Hol van? – én
- Szobátokban – Jeff. Felrohantam, és halkan benyitottam.
Seb a gyűrűt szorongatta a kezében, és a 100. levelet írta nekem legalább
- Seb
- Jenny – rám bámul, és egyből elmosolyodik
- Ülj le – ledobta az ágyról a ruháit
- Beszélnünk kell… - halkan beszélek
- Hogyne… kezdjem én???? – Seb letérdel elém
- Már elégszer hallottam, hogy Pierre vonszolt el inni, és miatta volt az egész, szóval kérlek…
- Csak az én hibám volt… berúgtam… szeretlek! – Seb
- Én i… - gyorsan leveszem róla a szemem
- Te is szeretsz még??????? – Sebnek felcsillannak a szemei
- Igen – adtam egy puszit az arcára
- Bocsáss meg! – Seb elkeseredett fejet vág
- Szeretlek, de nem tudok megbocsátani
- Ha egyszer mégis… én itt fogok várni rád! – Sebnek könnyes lesz a szeme – örökké várni fogok rád!
- Kedves tőled… de csak szólok, hogy holnap lesz egy bnőm szülinapja, és megígértem neki, hogy ti fogtok játszani… szal megkérhetlek rá, hogy menjetek el???? – én
- Persze! Örömmel! – Seb
- Oké… akkor megyek is
- Ne! Várj egy percet! Ezt szeretném neked adni – kezembe nyomta a gyűrűmet
- Ezt nem…
- De! Kérlek vidd el! Akárhányszor ránézek, eszembe jut, hogy mekkora egy fasz vagyok, és elsírom magam – Seb
- Nem vagy fasz – megfogom a kezét
- Dehogynem! Csak egy hülye fasz csalja meg a menyasszonyát! És ráadásul ott van a hasadban a gyerekünk is! Én akkora egy vadbarom vagyok! – Seb vádolja magát, megsimogatom az arcát
- Nem vagyok én normális! – Seb sír, én meg megcsókolom, erre elhallgat
- Normális vagy! – még 1x megcsókolom, ő nem mer visszacsókolni se
- Ez…???? – csukott szemmel bámul rám
- Ezt nem kellett volna – elhúzódok tőle, amint visszacsókol
- De! Nagyon jó volt! – Seb megfogja a kezem, és megcsókol
- Nem bocsátottam meg!
- Tudom! – Seb leveszi a toppomat, és bedőlünk az ágyba
- Szeretlek! – fölemelem a fejem, le akarok lépni
- Ne haragudj… ne menj még kérlek! – Seb szépen megsimogat, és megint az ágyban vagyunk
- Akarod???? – a fülembe súgja
- Itt lennék, ha nem?! – levetkőztettem, és azóta először lefeküdtünk.
Nagyon jó érzés volt, megint. Seb nagyon óvatos volt, és simogatott.
- Megbántad????? – Seb aggódva néz rám, mert könnyezek
- Nem, de most megyek – felöltöztem, még 1x megcsókoltam, és hazamentem
Seb boldogan jön le a lépcsőn a fiúkhoz
- Mi a fene …! – David hátba veregeti Sebet
- Megbocsátott??? – Jeff
- Nem, de lefeküdtünk! – Sebnek fülig ér a szája
- És jelenésünk van holnap egy bnője szülinapján, ne felejtsétek el! – Seb boldogan lemegy a konyhába, és eszik vmit
- Te hülye barom! Mit keresel még itt?! – Pierre
- Mi bajod? – Seb értetlenül néz rá
- Na menj már! – Pierre kikapta a kezéből a kaját, és kilökte az ajtón
Seb félénken elrohant hozzám, követ dobált az ablakomhoz, a hátsó ajtón engedtem be
- Mi tartott eddig?! – lesmároltam, és már vetkőztettem is
- Sajnálom – Seb is vetkőztet, és hevesen smárolunk
- Nem megyünk fel hozzád??? – Seb
- Apu ott beszélget Ashley-vel, talán nem megfelelő a konyhapultunk?! – lemászok róla
- Óh dehogyisnem! – Seb felrak rá, és már csináljuk is, kicsit hangosan, de nem baj ; )))))))))
- Szeretlek! – Seb csókolgat művelet közben
- Én is szeretlek! – leverek egy tányért a könyökömmel
- Basszus – megijedek
- Kit érdekel?! – Seb tovább csókolgat
- Mi volt ez? – apu felkapcsolja a villanyt, és meglát minket
Kínos hallgatás mind3unktól
- Te kis rohadék! – apu fejbe vágja Sebet, és kirúgja a nappaliba, pucéran. Én gyorsan felöltözök
- Ááááááááá!!!!!!!!! – Kate és Dely sikítanak, meglátták Sebét
- Uram, én sajnálom a múltkorit – Seb védi a fejét
- Takarodj innen! – apu veri, szétszedem őket
- Jól vagy? – megcsókolom Sebet, és kicsit beindulunk
- Kislányom! – anyu ránk dob egy takarót, és fölvisz a szobámba
- Hajrá! – anyu bezár minket, és magunkra hagy
- Imádom anyádat! – Seb megcsókol, és levetkőztet
- Azt hittem engem?! – pofon vágom
- De Jenny! – édesen pislog rám, én meg rá vetem magam, ma már 3adszor!
Egész este jól szórakoztunk, kihajtottuk a belünket is az ágyban ; )))))))))))
Volt mit bepótolni, már egy hónapja egyszer sem…!
Irtó boldog voltam megint Sebbel.
- De jó nekik! – Pierre siránkozik Chucknál
- Neked is lehetne, ha nem nekünk rinyálnál! – David
- Ezt most úgy érted, hogy…???? – Pierrenek felcsillannak a szemei
- Jaja, gyere haver! – Chuck öltözik melegebb cuccba, mert hideg van odakint!
- Megyek veletek! – Jeff, David
- Hajrá srácok! – Pierre
Mind a 4en eljöttek hozzánk, ők is a hátsó ajtón jöttek be
- Szia kicsim! – David megölelte Dely-t örömében, és már mentek is fel, Jeff is Kate-tel… ; ))))))))
- Kar merre? – Pierre Ash-re bámul
- Fönt – Ash
- Beszéljünk! – Chuck
- Gyere – Ash megfogja Chuck kezét, és fölmennek ők is
Apu már nem is szól, csak a fejét rázza
Pierre bekopog Kar-hoz:
- Én vagyok… bemehetek???? – Pierre kedvesen szól be kintről, bár az ajtó be sincs zárva
- Nem! Maradj csak ott kint! Így kényelmesebben érzem magam! – Kar nevet halkan, és közel húzza a székét az ajtóhoz, leül, és vár
- Hát jóóó… Sokat gondolkoztam kettőnkről az elmúlt hetekben, és rá kellett jönnöm vmire!... Én nem tudok nélküled élni! – Pierre érzéssel kiabál elég hangosan, hogy meghallja Kar
- Folytasd – Karnak csillognak a szemei
- Amikor velem vagy… minden gondom elszáll! Amikor megcsókolsz… a mennyben érzem magam! Te vagy a jobbik felem! Szeretlek! Soha nem tudtam elképzelni, hogy lesz olyan lány az életemben, akit 1 hétnél tovább szeretni tudok! Hiszen ismersz… - röhög egyet Pierre – De te megváltoztattál. Már tudom becsülni, amim van, hogy vagy nekem, és nem szeretnélek elveszíteni! Minden nap veled akarok lefeküdni… aludni! És minden reggel melletted akarok ébredni! Én nagyon sz… - Pierre akarta volna folytatni, de Kar kitárta az ajtót, és lesmárolta Pierret
- Én is szeretlek! – Kar behúzza Pie-t az ágyba, és lefeküdnek
*Ash-ék*
- Szóval mond – Ash hidegen leül a laptopja elé
- Sajnálom… és nem is akartam… - Chuck
- Tudom, mondtad már egy párszor! – Ash kárörvendőn nevet
- Szeretlek! – Chuck átölelte hátulról Ash-t
- Ez jó… - Ash megfeledkezik magáról, hogy ő most a sértődött cicababát játssza
- Tudom, hogy nem kellett volna azt csinálnom, és őszintén sajnálom! – Chuck letérdel Ash elé, megfogja a kezét, és mélyen a szemébe néz
- Istenem! – Ash gyorsan feláll, és a fal felé fordul
- Mi a baj??? Rosszat mondtam??? – Chuck kétségbe esik
- Nem tudok neked ellenállni, úgy tudsz nézni, hogy… - Ash szabályosan megfojtja Chuckot, úgy lesmárolja
Dave Dely-vel már rég a legjobban van, szal most is épp öhömm ; )))))))))))))
Jeff meg Kate dettó. Kate nem ilyen sokáig haragszik vkire egyszeri félrelépésért típus, 1 hét után már ugyanott voltak Jeffel, mint azelőtt
Ez az éjszaka mindannyiunk számára nagyon jó volt. Holnaptól újra együtt a nagy boldog csapat! :D
|