Szóval pont 2 nap telt el, a veszekedős nap után. Pierre és Chuck azóta eszik a kefét. Én örökké Tom-al lógok nagyon jó barátok lettünk. Hasonlóan nézett ki, mint Pierre, csak vékonyabb volt, meg arcra nem volt pont olyan, de felzselézett fekete haja volt ;)

*este volt, amikor valaki csöngetett*

- Nyissatok ajtót!! – Seb.

- Nyissatok!!! – ismételte Jeff a konyhából.

- Az istenit, lusta disznók vagytok mind! – állt fel David a kanapéról, ott kellett hagynia a szegény Milly-t. – Nah mi az? – nyitotta ki az ajtót.

- Szevasz David, Ash itthon van? – Tom.

- Persze, gyere be. – terelte őt be David. – Dobd le magad, mindjárt szólok neki.

- Kösz.

- ASHLEY, ITT FIÚD!!! – ordított fel Dav, de nekem fejhallgató volt a fejemen, és nehezen hallottam meg. – ASH!!

- MI VAN??!!

- Tom téged vár, vonszold le magad!!!!

- Jó megyek már!!!

- A jó isten megáldjon titeket, mért ordítotok, mint a fába szorult férgek??!! – rontott ki Pierre a szobaajtón, ugyanis beköltözött Chuck-al együtt David szobájába, mert Dav Milly-vel van.

- Jöttek hozzám. – mondtam kislányosan, majd nagy hajdobással fordultam egyet és lementem.

- Jól van. – majd Pierre is lejött.

Gyorsan Tom nyakába ugrottam, amikor Pierre nem látja.

- Ash, kész vagy egy hajnalig tartó bulira? – vigyorgott rám Tom.

- naná, és hol lesz?

- Van a közelbe egy új disco, most van a nyitó buli, csak a legmenőbbeket engedik be.

- Már bocs, de akkor mi, hogy megyünk be? – mosolyodtam el.

- Pl úgy, hogy van megjelenésem, meg már megvettem a jegyeket, és állati jó zenék lesznek, táncolni kell.

- tudsz táncolni? – csillantak fel a szemeim.

- Mért meglep?

- Eddig nem nagyon volt olyan pasim, aki olyan igazán jól tudott táncolni.

Közbe ezt a többiek mind hallották a konyhából.

- Mi is mehetünk? – állt elő Pierre a nagy ötletével.

- Nekem 8. – vágtam rá.

- Felőlem. – Tom.

- Ok, nah akkor skacok, aki jön, az kapja össze magát. – Pie.

- Jól van, jó ötlet! – majd Pierre, Jeff és Chuck gyorsan összehozták, hogy valami sexy menő cuccba legyenek. Én is felvettem egy ezüstözött színű toppot, meg egy farmer miniszoknyát, egy király papucsot és mehettünk is. A srácok végig velünk jött, de nem foglalkoztak azzal, hogy mi mit csinálunk és mit nem, egyedül Pierre figyelt mindig. Majd odaértünk a discohoz, jó hosszú sor állt, de kivártuk.

- Itt vannak a jegyek! – nyújtotta oda az egyik biztonságiőrnek Tom, az letépte a végüket, és jó alaposan végig nézett rajtunk.

- Megvártok minket? – kérdezte Chuck, amikor minket beengedtek.

- Aha.

- Állj, ti nem! – tolta félre Pierre-t és Jeff-et az egyik őr.

- Mért? – Jeff.

- Velük vagytok?

- Igen, be akarunk menni. – Pie.

- Oké, menjetek. – be lettek ők is engedve.

- Látod kis csaj, ennyire körül tekintőek. – nézett rám Tom, majd elvitt a bárpulthoz és koktélt rendelt magunknak. Chuck-ék is iszogattak, meg elvoltak, de mivel mi egyikkőjükkel se foglalkoztunk, kicsit elesettek voltak. Pierre-nek meg volt a szórakozása, jól berúgott.

- Héé Tom, gyere ide egy kicsit… - karolta át nyakát Pie. – Mond csak, mért álltál össze a csajommal??

- Nem a te csajod. Az exed csak, szóval azt csinálunk, amit akarunk.

- De… deee legalább szereted egy icipicit?

- Képzeld és egyébként, tök jó az ágyba. – kacsintott Tom. Pie meg bepöccent, és pofán verte őt.

- Hééy, mi a fene bajod van?! – védtem meg a „pasim”

- Ő a bajom… ez a kis senki, akivel az ééén bosszantásomra összeálltál!! – lökte őt meg Pierre, Tom meg vissza.

- Nah kis haver, nyugodjál le!! – jött oda két biztonságiőr, aztán Jeff-ék.

- Mi a bajod?! – Chuck.

- Ez a kis patkány együtt van… a csajommal!! – Pie még mindig lökdösődik.

- Az, ex csajoddal! – javítottam ki őt. Majd Pie megint neki akart menni.

- Nah elég legyen!! – fogta őt le az egyik őr, majd elkezdte kifele húzni. - Lenyugszol, vagy hívom a zsarukat!! Hozd a másik kettőt is!! – szólt oda a másik biztonságiőrnek a csávó, majd Jeff-et és Chuck-ot elkezdték kifele terelni. – Tünés innen a francba!! – lökték ki Pierre-t.

- Egyszeeeer még kinyírlak Tom!!!

- Nyugodj már meg, mi a franc ütött beléd?! – fogta meg a vállát Chuck.

- Ő… ez a kis… nyomorék… ez a kis patkány… ez jár Ashley-vel… Ash ilyennel kezd én utánam… ilyen kis… - mutogatott a bajárat felé Pierre.

- Majd ott hagyja. – Jeff. – De ezért nem érdemes összetörni megint a képedet, gondolkozz.

- És én mit szóljak, David nyalja-falja örökké a volt csajom! – Chuck.

- Jó de ő a… aa haverod… de ez a gyökér Tom nekem nem az!! – rúgott föl Pie egy kukát, majd elmentek a disco elől.

Közbe mi benn leültünk dumálni.

- Hát nem is tudom, mit mondjak, Pierre szentül kiáll a mellett, hogy te a csaja vagy és nem szakítottatok. – Tom.

- Jajj már, berúgott, te is láttad mennyit ivott, és ilyenkor rájön, hogy produkálnia kell magát, ő részeg és mérges is, akkor az már elmebaj, nem is kell vele törődni. Nagyon megütött?

- Nem, nem fájt, nem erőből ütött, csak haragból.

- Aham.

- Hazamenjünk, már, mint hozzád?

- Nee, vagy otthon van most, vagy pedig a fiúk elvitték sétáltatni, hogy leeressze a gőzt, meg a sok homályt a fejéből.

- Ok, de nem gondolod, ha már ennyire véd téged és teper, akkor… nem gondolod, hogy tényleg szeret?! – nézett rám kérdően Tom.

- Nem tudom, mit higgyek, vele kapcsolatba mostanában nincs túl sok reményem, meg semmi.

- Nem is értem, hogy mért csalt meg, te remek lány vagy.

- Kösz. – vigyorodtam el. – De tudod, ő hozzá van szokva, hogy ha nincs mellette csaj, akkor szabad a pálya és az össze elérhető, jó nőt meg kell dugni.

- Értem, de szerintem te többet érdemelnél tőle.

- Hát azt nem tudom, de ő nagyon rendes meg minden, csak van egy sötét oldala, amit nem mindig tud kordában tartani.

- Értem, szerintem, ilyen mindenkinek van. De azt akarom kérdezni, hogy nem… nem akarod megpróbálni velem?? – nézett rám reményteli szemekkel.

- Nem te mondtad, hogy nem akarsz kapcsolatot??

- Most, hogy jobban megismertelek…

- Azt ne mond, hogy belém szerettél?! – én.

- Nem azt, azért nem, de kedvellek, nagyon is.

- Én is kedvellek, de nem biztos, hogy menne.

- Nah igen, ettől én is félek, hogy nem menne, de viszont akkor most kell eldönteni, hogy mi lesz, mert ezt még se csinálhatjuk. – Tom.

- Igazad van, holnap abba hagyjuk?

- Mért pont holnap?

- Mert ez most egy jó estének indult, leszámítva Pierre-t, de ha már tök jól elvagyunk és nem járunk, akkor reggelig legyünk ilyen jó barátok, aztán felejtsük el.

- Jó ötlet, ezzel még mindig Pierre alá akarsz tenni? – vigyorgott.

- Igen…

- Jól van, nagyon agyafúrt vagy.. – röhögött Tom. – De mivel barátok vagyunk, bevállalom. Csak egy megjegyzés.

- Mondjad.

- Nem értem, hogy mért voltál együtt ilyen balfasszal, mint Pie.

- Jajj ne légy ilyen. – nevettem. – Nem balfasz, csak nehezen viseli a dolgokat, meg aztán szerintem, ő ugyanezt gondolja rólad.

- xD az lehet, de akkor hasonlítunk.

- Jah, lehet. – majd elmentünk táncolni.

Közben Chuck és Jeff elvitték Pierre-t egy Pub-ba, nah igen ők is aztán tudják józanítani az embert.

- Ki iszik velem?? – Chuck.

- Majd én!! – Jeff és Pierre egyszerre.

2 órával később:

- Tudjátok, nem értem, hogy lehetek eeeennyire béna… mindig eltolom valahol. – Chuck szemei könnyesek, persze kissé részeg.

- Ne aggódj… valaaaahogy kijövünk belőle, és én is milyen balfasz vagyok… elcsesztem, egyszerűen nem tudom v… visszahódítani, ellenséges nagyon. – Pie.

- Jó neked Jeff, nincsenek nő ügyeid, igazi agglegény vagy. – veregette vállon Chuck.

- Ugyan, menjetek mááár, én eljárkálok dugni, meg minden, de nem találok ilyen csajokat, akik így szeretnek… hálásak lehettek. Meg aztán, amikor nektek iiiilyen bajaitok vannak, akkor ki vigasztalna titeket, ha nem a jő öreg Jeff bácsi?! – ölelte meg őket Jeff.

- Jaah, nélküled itt sírnék a bárpulton talaj részegen a piáimba temetkezve… - Chuck.

- De hát már talaj részeg vagy. – röhögött Pierre.

- Jah, mooost, hogy mondod, nekem is feltűnt.

- Nah szóval… most az élet kibaszott veleteeek rendesen, de… de minden jó, ha jó a vége!! Egészségetekre! – emelte fel Jeff a jeges whisky-ét és koccintottak.

- Szerintetek, neeeem kéne minden eszközt, meg miiindent, ami létezik bevetni, hogy… visszahódíthassam a csajom… azaz az exemet?! – Pierre.

- Jóóó kérdés… wazze… te iiismered a volt csajod a legjobban, te döntsed el. – Chuck emelgeti a piáját.

- Hát, akkor taláán reggelre eloszlik a köd a fejembe és akkooor meg tudom oldani.

- Naaaah, skacok, hajnali egy van, nem megyünk a fenébe?? – Jeff.

- Dee… hajrá. – majd kértek még egy nagy üveg whiskyt és leléptek. Hazafele egymásra támaszkodtak, meg kornyikáltak, meg beszólogattak a járókelőknek. Otthon, pedig mind bedőltek az egyik szobába, pontosan Jeff szobájába.

Tom és én olyan fél 3 tájba jöttünk haza, elég késő volt, így Tom már nem ment haza, hanem a szobámba aludt, de nem bújtunk össze meg semmi.

Reggel Milly és David önfeledten smároltak a konyha pultnál.

- Odébb mennétek már, basszátok meg?!!! – Chuck másnaposan és rossz kedvűen. 

- Mi az, szépen kérni már nem is tudsz?! – Milly.

- Neem!!

- Héé ne légy bunkó! – David.

- Te csak fogd be!

- Nah srácok, elég legyen, nem kell egy újabb tömegverekedés! – Seb.

- Akkor mond Chuck-nak, hogy ne legyen ilyen paraszt! – Dav.

- Te meg ne akaszkodj a nőmre!!

- Az, ex nődre, Chucky. – Milly.

- Megyek tv-t nézni, ezt nem bírom! – ment fel duzzogva Chuck, a fenti nappaliba. Elég szarul esett neki, hogy David rögtön Miry-re vetette magát, ahogy szakítottak. De Chuck elképzelése szerint, úgyse lesznek sokáig együtt.

- Chuck, annyira nem tud viselkedni. – Milly.

- Igaza van, én rád akaszkodtam, amikor még frissen szakítottatok.

- Jó, és utána már nem mindegy, hogy mit csinálok?!

- Szeret még. – David.

- Gondoltam, de én nem bízok benne, és nem is akarok benne megbízni, nagyot csalódtam.

- Hát… képzelem, bár nekem ilyenbe még nem nagyon volt részem.

- Jó neked, nekem már volt. – Milly.

- És ha újra összejönnétek, akkor attól nem kell félned, hogy nekem fájni fog. Most is nagyon jól tudom, hogy szeretitek egymást… nah de ne értsd félre, nem azért vagyok veled, mert szánalomból, vagy ilyesmi.

- Értem.

- Különben, meg tegnap Chuck, Jeff és Pierre segg részegen jöttek haza, megértem, hogy ilyen. – Dav.

- Én meg azt nem hiszem el, hogy mért neki örökké innia…

- Arra nem gondoltál egyszer se, hogy bánatába iszik?

- De igen.

- Nah, akkor itt a válasz. De ne foglalkozz vele, ha nem akarsz vele kibékülni, akkor majd túl teszi magát és ennyi, e miatt ne fájjon a fejed.

- Okok. – csókolták meg egymást, majd csináltak reggelit és beültek a tv elé. Lassan pedig az egész csapat kezdett felélénkülni.