Azon az estén fáradtam zuhantunk be
az ágyba, de azért egy darabig Daviden járt az agyam meg a szőke ciklonon azon a
Lachelle-n... aki most Pierre-vel jár. Fura volt látni és tudni mindannyian
túlléptünk és mások lettünk. Teljesen mások aztán az álom elnyomott minket.
Keveset aludtunk hajnali 4kor értünk vissza a szállóba, mert volt ilyen bulin
utána azaz After Party-n szal ott is kerültük a fiúkat és ők is minket úgy
érzem.
De hiába értünk 4-kor vissza 8-kor
keltünk... Mario kellett mindenkit
-LÁNYOOK!!! ÉBRESZTŐŐŐ!!!- kiabálta
el magát, nem értem hol volt eddig nem Mirával aludt??? jééé
:D
-MARIO!!!!!- kiabáltam rá és
Mike-hoz bújtam és a mi kapcsolatunk meglepő volt, a jegyese vagyok 1 éve
járunk, csak de még egyszer se feküdtem le Mike-al egyszer SEM! Nem ment, soha
sem. Azt hiszem, valahol még mindig bennem volt hogy én Davidhez tartozok és ha
az megtörténik megcsalom... Pedig régen vége... réges
régen!
- Nem nem! GYERÜNK ki az ágyból!-
mondta mi meg kikászálódtunk kimentünk felöltözve és útra készen, szal smink
minden megvolt leültünk enni- Lányok... meg persze
Mike...
- hallod te is lány vagy! Meg sem
lep, mindig is buzinak hittelek!- mondta neki
Mira
- MIRA!!- szóltunk rá Marioval
egyszerre
- jó jó... nyugi ne koptassátok már
a szép nevemet!- erre nem mondtam semmit sem inkább csak a szemem forgattam és
beleharaptam a pirítósomba. Amióta modellek vagyunk a reggelink abból áll, hogy
sok-sok narancslé reggel (és napközben is, ezt isszuk) pirítós és egy valamilyen
gyümölcs. Vigyáznunk kellett az alakunkra.
- Láttad Amy a lapokat??- kérdezte
Mario
- Nem!- mondtam és a lap felé
nyúltam gyorsabb voltam, mint Mira és hangosan olvasni kezdtem a cikket, ami
tele volt képekkel rólam és Mike amikor Mirával cigiztünk... meg Mario és Mira
amikor csókolóztak... Szóval eléggé olyan képek voltak, amik régen jelentek meg
rólunk.
„ Tegnap éjjel megvolt a modell
összejövetel ahol részt vett Amy és Mira Harper régebbről ismertek voltak a
lányok, jó másfél vagy 2 éve váltak híressé, de akkor a Simple Plan canadai
együttes 2 oszlopos tagjával nyomultak előre. Most meg Amy ügyvédnek tanul és
ügyvéd a barátja (képünkön bal oldalt) és a menedzserükkel pedig Mira kavargat.
Az összejövetelen részt vett David, Amy egykori kedvese és Pierre is, aki meg
Mira barátja volt. Mind ketten a barátnőiket kisérték el, az énekes barátnője
egy díjat át is vehetett Mirától. Vajon a lány mit érezhetett, amikor gratulálva
puszit adott neki?? Mi zajhatott le benne?? Ez
rejtély...
- Bekaphatják a kurva anyjuk faszát
ezek a gecik, hogy rohadjon meg az összes, mindenkivel együtt.
Kurva...
- Mira…Mira nyugodj meg! - öleltük
meg egyszerre Mario-val.
- Ti…ti rohadt mocskok…. – ilyen
mérgesnek akkor láttam utoljára, amikor Pierre-en és David-en összevesztünk,
mérgébe darabokra tépte az újságot. Majd kiment az erkélyre
cigizni.
- Ez hülye. –
Mike.
- Te vagy hülye basszad meg a
nyuszit, te is ki készülnél egy ilyen cikktől!!! –
Mario.
- Kicsim, vegyél vissza magadból. –
szóltam rá.
- Jó
jó.
- Gondold el ez milyen szar érzés
lehet, és persze nem is ő adta át a díjat.
- Bocs, kivételesen tényleg igazatok
van.
Közben Mario kiment Miri-hez az
erkélyre, kivette a cigit a kezéből és megölelte. Szegénynek könnyesek voltak a
szemei. Itt döbbentem rá, hogy ez nem olyan nagy szerelem köztük, pusztán lelki
támaszok egymásnak, hogy pótolják a dolgokat. Mario-nak is volt 1 éve egy
kapcsolata, de tönkre ment és még nem heverte ki. Mira se volt azóta együtt
senkivel, Johnny-val se feküdt le. Bár azzal én se feküdtem volna le…..xD. Tul
képp nekem is csak egy lelki támasz volt Mike, csak erre nem jöttem rá időbe.
Kellett valaki aki mellettem van David helyett. Bár Miri-nek sex ügybe, asszem
egy-két rocker megvolt neki. Ilyen „Pierre pótlásra”, de mondta, hogy a nyomába
se érhetnének.
- Elkéne menni, megnézni a várost. –
Mike.
- Megkérdezem a két kis galambot. –
mondtam majd kimentem az erkélyre. Miri és Mario azóta is ölelték
egymást.
- Jöttök a
városba??
- Persze. – közbe nyújtottam
Miri-nek egy p.zs.-t. Átöltöztünk meg nagykabátot vettünk fel, mert hideg volt
kinn. Egész jól elsétálgattunk, néhányan mászkáltak utánunk, de nem nagyon
foglalkoztunk vele.
- Nézd Miri, azon a fán még vannak
őszülő levelek. – mutattam fel egy fára. Pont négy darab levél volt rajta.
Kezdett persze hűvösödni és mind a 4 levél lehullott a fáról. Ekkor az jutott
eszembe, hogy négyen vannak mint most mi, meg mint annak idején David-el és
Pierre-vel. Jó hasonlat. xD
- Az idő múlása. – súgta a fülembe
Mira. Én is pont erre gondoltam, rossz volt gondolkodni, fájt mindkettőnknek,
hogy múlik az idő. Majd Mira felvette az egyik levelet és hozta magával. De
Mario-val egész jól elvoltak, aranyosak voltak
együtt.
Odaértünk a szabadság szoborhoz, ami
lehet jó, lehet nem, mindenki maga döntse el. Ugyanis előtörtek belőlünk az
emlékek. Elpityeredtem, mert eszembe jutott, hogy milyen jó volt itt david-al,
utána Mira is. De abban a pillanatban elkezdett
röhögni.
- Mi bajod?? –
Mike.
- Amikor a srácok nem tudták, hogy
ketten vagyunk, itt majdnem lebuktunk, mert én itt voltam Dav-al, Amy meg
Pie-vel. XD Azt Amy meg itt csápolt nekem, hogy észre vegyem és elmenjünk innen.
– erre én elkezdtem röhögni, nem tudtunk, hogy sírjunk, vagy röhögjünk. De még
szerencse, hogy 2 édes pasi volt velünk. Mike és én nagy lazán egymásnak estünk
csók terén. Mario meg megkergette Mirit.
- Nah takaródjunk a picsába, reggel
megy a gép. – Mario. Ott hagytuk a fáklyás
spinét.
- Menjünk. – hazamentünk majd
összepakoltuk a cuccokat, sikerült jó kedvre derülnünk Miri-vel, mert táncoltunk
az egyik jó disco zenére. Kristine meg nem volt velünk, sztem felszedett valami
hapit, azt azzal lógott egész idő alatt, vagy csak szimplán Chuck-ot szedte
össze. Megint este lett, amikor végre a pakolást abbahagytuk.
- Húgi, nem találom a
hajvasalómat!!! Nem láttad?? – jött be Miri a
szobába.
- Nem, de vigyázz mert lehet
Jeff-nél van és már összkukizta.
- Huhh, akkor el kell kérnem tőle.
…… Azaz nem, mert akkor találkozok
mindegyikőjükkel.
- Szívem, megyünk sleepelni?? –
Mario. Nem kellett őt félteni, mindig szívemnek hívta Mirit, meg engem is. Mert
hogy aranyosak vagyunk, és ezt szeretetből mondta nekünk, bár most már nem
tudom, hogy Mirának ezt milyen szeretetből
mondta.
- Menjünk. – reggel kivételesen Mike
keltett minket kegyetlenül, mert tudta, hogy mennyi idő amíg mi
elkészülünk.
- 5 perc. – húztam a fejemre a
takarót.
- Neeem!!! Menj szólj a
húgodnak.
- Jó vanna. – Mira nem volt a
szobájába, szóval gondoltam hogy Mario-val van és nem
tévedtem.
- Kristine, merre jártál éjjel,
baszni voltál?? – ment be hozzá Miri.
- Neem. Csak két sráccal jól
összehaverkodtam és elvittek bulizni.
- Aha
persze.
Kinn a nappaliban ment a tv. Épp
időjárás jelentés volt benne, miszerint országos hazavás volt mindenhol, csak a
tenger közeli városokban nem. Ezek szerint New Orleans-ba se
esett.
- Menjünk már snowbordozni!!!! –
én.
- Ja ja, ránk
férne.
- Denver-be vannak anyuék. – szinte
amerika közepe.
- Ott tutira van
hó.
- Talán elmehetnénk. –
Mike.
- Rendben, akkor nem New Orleans-ba
megyünk. – Mario. Pár perc múlva el is indultunk, és hirtelen a gépen találtuk
magunkat. Amikor felszálltunk megint kicsit bánatosan néztünk ki a gép
ablakából, ismét búcsút kellett mondani a városnak és a régi emlékeknek. Négyes
ülésbe ültünk mind egymás mellett. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy a
Perfect world-öt dúdolom, amit Mira is meghallott. És szép halkan elkezdtük
énekelni.
I never
could have seen this far I never could have seen this coming It seems like
my worlds falling apart, yeah Why is everything so hard I don't think I
can deal with the things you said Just won't go
away
In a perfect world This could never happen In a
perfect world You'd still be here And it makes no sense I could just
pick up the pieces But to you This means nothing Nothing at
all
I used to think that I was strong Until the day it
all went wrong I think I need a miracle to make it through, yeah I wish
that I could bring you back I wish that I could turn back time Cause I
can't let go I just can't find my way, yeah Without you I just can't find
my way
In a perfect world This could never happen In a
perfect world You'd still be here And it makes no sense I could just
pick up the pieces But to you This means nothing Nothing at
all……..
Nem énekeltük végig, bár a szövege nem mindig illet ide, de ezt
érzetük mindketten. Utána megint jól elvoltunk, amikor elhagytuk N.Y.-ot és a
környékét. Este volt amikor megérkeztünk Denver-be, alig bírt leszállni a gép,
csak térdig érő hó volt, de nem számított. Majd nagy nehezen eljutottunk a
szüleink házába, ugyanis volt szabad idejük és idejöttek pihenni. Tök jó udvar
meg minden volt, bár nem volt olyan mint L.A.-ban a házunk. Daise alig tudott
kijönni házból, elsülyedt a hóba, amikor kijött, jót röhögtünk rajta. - Nah
gyere ide. – vettem őt fel, mert menni se tudott. - Sziasztok. – örültek meg
anyuék. - Hali. – valamennyire mi is örültünk Miri-vel, de nem annyira, mert
még mindig bennünk volt, az amit tettek. De elvoltunk. - Láttunk titeket a
tv-ben, szépek voltatok. – apu. - Meg azt is olvastuk, hogy találkoztatok
Pierre-ékkel. Sajnálom Mira, hogy annak az új barátnőnek kellett odaadnod a
díjat. - Nem én adtam oda. – mondta Miri. – De ne érdekeljen titeket ez
ennyire. - Jajj olyan király idő van, nem megyünk el snowbordozni?? –
Kristine. - De menjünk. Majd átöltöztünk és kigyalogoltunk egy nagyon frankó
kis pályára, hajnalig ott voltunk, Daise is velünk volt, nagyon élvezte a havat.
Mi is elvoltunk hógolyóztunk, meg hóembert építettünk aztán olyan hajnali 1
tájba hazamentünk. Mira és Mario kezdtek egymásra találni, persze aki ismerte
őket, nagyon is észre lehetett venni köztük, hogy nincs meg az a nagy szikra.
Mike-al én is tök jól elvoltam.
- Mike, ezt kapd ki!!! – nyomta képen Miri egy bazi
nagy hógolyóval. - Most már nem vagyok lúzer?! – dobott vissza neki egy
hógolyót. - Te mindig is az leszel!!! Nem kell cigi? - NEEEM, elegem van
hogy örökké meg kérdezed! - Ohh komolyan, nem is hittem volna, hogy ennyit
kérdezem. – megint megdobálták egymást, de most már kergetőztek is. Mira meg
rácsalta a jégre, Mike akkorát esett, hogy öröm volt nézni. Kristine összeesett
a röhögéstől. - Jaajjj Mike csak nem elestél??!! – Mira kis szenyó
stílusával. – Felsegítlek. – majd a kezénél fogva elkezdte felhúzni, és amikor
már majdnem felállt elengedte, persze nem esett nagyot. - Hooooppááá. –
vágott ártatlan fejet Miri. – Ezer bocs. - nah menjünk, már mert megfagyok!!
– szóltam rájuk, majd felsegítettem Mike-ot és mentünk haza fele. Daise örökké
seggre ült a hóba. Meg persze egész idő alatt offoltuk egymást. Majd hazaértünk,
megfürödtünk és elmentünk aludni. Végül is ez a 2 nap volt annyira vészes.
|