Megint megöleltük egymást. Majd kimentem vissza a nappaliba pakolászni.

- Elmegyek vásárolni. – jött ki kicsivel később fekete cuccba Mira.

- Valami bajod van? – néztem rá.

- Nem, nincs, de miért???

- Mert megint fekete rocker vagy.

- Mért zöld legyek?? – mosolygott rám. – Semmi bajom, csak ezt volt kedvem felvenni. Majd felvette kedvenc szőrös csizmáját, meg barna kabátot és el is húzott, Daise-t meg a táskájába tette, tök édi volt.

- Ennek mi baja?? – nézett rám Mike.

- Semmi. Elment vásárolni.

- Aha.

Kezdett esteledni odakinn és hó is szállingózott. Persze Miri alig lépett ki a házból máris rohantak oda hozzá fiatal lányok aláírást kérni. Meg hogy pózoljon be, és hagy fényképezzék le. Meg az újságírók is megfogták, hogy nyilatkozzon valamit.

Közbe nekem Mario telefonált, hogy a stáb aki szokott minket fotózni érkeznek Ottawába, egy fürdőruha show-ra, amibe mi is benne leszünk.

Miri meg elvolt a városba, vásárolt, meg körbe nézett. Persze az eléggé fura volt a számára, hogy épp pirosnál állt a gyalogátkelő előtt, majd egy szép kocsi lassított mellette, és Pierre-t látta benne. Inkább átrohant, mint egy örűlt a zebrán majd az egyik padra ledobta magát gondolkozni.

Én meg otthon magamra kaptam a kabátomat és levittem a szemetet, és kit látok az utca sarkon szürke kabátba?! David-et. Felmentem majd én is leültem a kanapéra gondolkodni. Igen tudunk ilyet is. – Ennyire hülye lennék, hogy őt láttam, azaz képzeltem, vagy tényleg ő volt az, vagy valaki más, paranoiás leszek??! – ezek a gondolatok voltak a fejembe. Mira is ezeken gondolkodott, amég megint meg nem találták őt az újságírók. Inkább elment onnan, de feltétlenül be kellett neki mennie egy rock boltba.

Én addig otthon agyaltam, meg végig gondoltam a fürdőruha show-t. Elvégre hnap délután kezdünk.

2 óra múlva hazajött Miri, annyi cuccal, hogy már az ajtóba ledobta az összeset.

- Jesszus, Mira megvásároltad egész Ottawát?? – Mike.

- Én legalább újítom magamnak a cuccokat nem úgy, mint te, hogy egy hétig hordok egy melegítő fölsőt.

- Áááhh Mira itt vagy, akarok veled beszélni!! – fogtam meg a kezét.

- Oks, de nézd meg milyen kira cuccokat vettem. Hoztam neked is.

- Kössz, dee….

- Jah és vettem egy basszus gitárt is magamnak. És képzeld egy csomó rajongó meg újságíró állított meg. Jah és megőrűltem. – gyújtott rá egy cigire.

- Miért??

- Az egyik gyalogátkelő helyen Pierre-t láttam egy kocsiba, üldözési mániám van.

- Nem vagy vele egyedül. – vettem ki a cigit a kezéből és szívtam egy slukkot.

- Naah, miért mesélj! – vette vissza tőlem a cigit.

- Levittem a szemetet és David-et láttam szürke kabátba.

- Komolyan???

- Igen.

- Akkor együtt vagyunk hülyék. Megőrültünk. – Miri.

- Lehet. Jah és holnap fotózásunk lesz.

- Hogy hogy??

- Mario hívott, hogy a fotóstábunk fürdőruha showt rendez és mi is főszereplők leszünk. – magyaráztam.

- És Kristine?

- Elment Ditroitba.

- Aham.

- Nyilatkoztál az újságíróknak?? – én.

- Igen, de semmi olyat nem mondtam, annyit mondtam, hogy jól megy a fotózás mostanában, meg ilyenek.

- A srácokról nem kérdeztek?? – néztem rá idegesen.

- De igen, de arról nem mondtam semmit.

- és a rajongók?

- Főképp fotózkodni akartak.

- És mit hoztál nekem??? – néztem a szatyrait.

- Két toppot, meg egy olyan csizmát mint az enyim.

- Ohh köcce szépen.

- Szívesen. – majd bevonszolta a cuccait a szobájába. – Mit szólsz a követési mániánkhoz?? – fordult vissza az ajtóból.

- Nem tudom….lehet csak hallucinálunk már.

- Meglehet. – majd bement a szobájába, én meg a konyhába valamit enni. Hallottam, ahogy a gitárját hangolja, meg ahogy a számunkat játssza.

- Itt volt David??? – nézett rám Mike.

- Dehogy.

- Akkor??

- Olyan volt mintha őt láttam volna…Miri meg mintha Pierre-t látta volna.

- Érdekes, de lehet, hogy csak a találkozó, meg az emlékek hozták ki belőletek. – ölelt meg Mike.

- Lehet. – ahogy ölelt olyan érzésem volt, mint amikor Dav ölelt, biztonságban érzetem magam.

- Van itthon valami kaja, éhen halok??! – jött ki Miri a szobájából.

- Van pizza a hűtőbe.

- Kössz. Mike, cigit?

- NEM, nem akarok cigit!!!!!

- Jól van, csak kérdés volt.

- De mindig megkérdezed!!!!

- csak mert lehet vele idegesíteni. Húgi holnap hánytól lesz a fürdőruci show?

- Délután 2.

- Kössz. – majd bedobott egy szelet pizzát a mikroba és ment a szobájába. Mike és én pedig tv-t néztünk.

Reggel pedig lehetett úgy 7 óra amikor elkezdett sikítozni a telefonom. Anyu keresett.

- Halló?? – vettem fel álmosan.

- Amy, már megint mit jelentsen ez???

- Miiii?? – ásítottam a telefonba, közbe Mike meg hozzám bújt.

- Hogy a megint a címlapon vagytok!!!!

- Igen?? Hogy, hogy?

- Én is ezt kérdezem! Idézem: A két gyönyörű modell lány Amy és Mira Harper újra rátaláltak a boldogságra?! Ugyanis a szép Ottawa városában a reptéren találkoztak a Simple Plan-el, valamint volt barátaikkal David-el és Pierre-vel. És nagy lelkesedéssel ölelkeztek, ennyi volt a több mint 1 év szünet?

- Jajj anyu, nem veszed észre, hogy még alszok, nem foglalkozok ilyenekkel. Nem is jöttünk össze.

- Akkor jó. – majd köszönt és letette a telefont. Utána hallottam, hogy Miri telefonja is csörög. Csak töredékeket hallottam először, de utána már Mira kijött a szobájából.

- Megint összejöttél a rockerel?

- Neem, fogd már fel hogy nem, csak találkoztunk és megöleltük egymást.

- Minden újságba ez van, hogy újra boldogok lesztek?!

- Nem, hányszor mondjam még, de nekem még korán van ehhez.

- Eszedbe ne jusson drogozni, vagy újra találkozni azokkal a suhancokkal!!

- Én is szeretlek anya! Szia! – majd letette a telefont és bekapcsolta a tv-t, ott is mi mentünk. Meg a tegnap esti nyilatkozata, azok nem voltak gázok, de a reptéren a találkozás az igen.

- Amy, lemegyek újságot venni!!!!!!!

- Ne ordíts, itt vagyok! – jöttem ki álmosan a szobából.

- Ja jó.

- Menj, kíváncsi vagyok, mit rizsáznak rólunk. – mondtam, majd töltöttem magamnak narancslevet a konyhába. Ő meg elment felvenni egy gatyát meg egy sapkát és már indult is lefele. – Héé csak nem így akarsz lemenni??? – néztem őt végig.

- Mért ki látja, h ebbe a pólóba szoktam aludni?? Senki….mindjárt jövök.

Amég Miri lenn volt én csináltam reggelit mindenkinek és néztem a tv-t, mi is benne voltunk. Közbe Mike is felkelt.

- Mi bajod?? – kérdeztem tőle, mert eléggé húzta a száját.

- Előre tudtam, hogy nem kéne ott a reptéren megállni és enni egymást, mert ez lesz! – mutatott a tv-re.

 - Csak nem fogok a volt barátom mellett csakúgy elsétálni!

- Még mindig szereted igaz???

- ….. – nem válaszoltam neki rögtön.

- Szereted még?

- Nem, téged szeretlek és az a lényeg. – persze ezzel nem csak neki, hanem magamnak is hazudtam, de Mike-ot most már jobban szerettem.

- Mike!!! – szakított minket félbe Mira.

- Hm???

- Ezt neked hozta a postás!! – majd egy bazi nagy hógolyóval képen dobta.

- Menj a fenébe! – én csak röhögtem rajtuk.

- Ezer bocs, nem véletlen volt.

- van kinn hó?? – kérdeztem a nővéremet.

- Nagyon sok esett.

- Tök jó.

- Az összes újságba benne vagyunk,- tette le az asztalra őket, majd levette a kabátját meg a csizmáját.

- Tényleg. – hajoltunk fölé Mike-al.

- Mike, sicc, ez nem neked való! – lökte őt odébb Miri.

- Ne lökdöss!!

- Nyugi, kérsz egy cigit?

- Nem-kell-egy-darab-cigi-se, ne-kérdezd-meg-még-egyszer!!! – szótagolta el.

- Jól van, menj igyál egy pohár vizet.

Mike majd felrobbant sokszor Miri-től, pedig csak viccelődött, én meg csak röhögtem.

- Nézd ezt a cikket. – vettem fel az egyik újságot a kezembe.

- hm?

„A Simple Plan-es srácok nem nyilatkoztak nekünk, arról hogy újra együtt lennének-e a Harper lányokkal, de annyit elmondtak, hogy ők már tegnap hazamentek Montrealba turnébusszal, amikor a lányokkal találkoztak épp akkor értek ide Ottawába, mert külföldön voltak. És turnébusszal mentek haza Montreal-ba.”

- Ez igazán érdekes cikk. Akkor hogy láthattuk őket este?? Lehet tényleg hallucinálunk?? – Miri.

- lehet, vagy valaki nagyon kamuzik. Még egy csomó újságot elolvastunk, meg a tv-be is benne voltunk. Aztán készülődtünk a fürdőruci show-ra. Közbe Mira elment még aludni, nekem meg csörgött a telefonom.

- Hallo??

- Szia Amy, Mario vagyok!

- Szia mondjad.

- épp azt beszéltük meg a stábbal, meg az újság szerkesztőkkel, hogy az újság elejére is ti kerültök, egymásnak háttal lesztek. Fürdőruhában.

- Jól van, de remélem nem rólunk szól az egész újság majd??

- Nem. Jah és még valami. Egy playboy magazin elejére is ti mennétek fürdőruhába.

- Őőő ezt még megbeszéljük a nővéremmel, mert modellek vagyunk nem playnyuszik.

- Tudom, de ezzel dupla annyi lenne a fizetésetek.

- Meglátjuk.

- Rendben, pusszika!!

- Szia. – elkezdtem felöltözni, majd mentem Mirit felkelteni.

- Jajjj hagyj még aludni!! – húzta a fejére a takarót.

- Neeem, menni kell!! – majd lerángattam róla a takarót, utána őt is elkezdtem kifele rángatni az ágyból, amiből az lett, hogy magamra rántottam őt és ott hemperegtünk egymáson. Közbe meg jókat röhögtünk.

- Engedj el, csörög a mobilom. – Mira. – Szia Dan, mondjad (dan a fotóstáb főnöke, ő dirigál mindenkinek)

- Szia Miri szívem, elhoznátok Daise-t is magatokkal??

- Minek?

- Néhány képre ő is szerepet kap, ilyen kép kiegészítőnek.

- Jól van. – majd letették.

- Igazi modell kutya lesz már. – mosolyogtam, majd elkezdtünk készülődni. Daise kapott egy piros kendőt a nyakába. Aztán anyu megint hívott, hogy már a tv-be is benne vagyunk.

Amikor kiléptünk az ajtón már egy csomórajongó meg újságíró várt minket, meg két testőr. Beültünk egy szép kocsiba és irány az egyik közeli stúdió. Útközbe megint hallucináltunk, de próbáltunk nem foglalkozni vele, mert nem lehet úgy fotózkodni, hogy idegesek vagyunk. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk magunkról, hogy botrányhősök lettünk, akárcsak a srácok. Mintha minden előröl, kezdődne, mint amikor még a fiúkkal együtt voltunk és még igen friss kapcsolatunk volt, hirtelen mi lettünk a világsztárok.