- Jeff a jó isten áldjon téged meg!- álltam a kocsi mellett a fejem fogva, teljesen „kétségbe estem” xD. Mira meg már előre fetrengett a röhögéstől, tudta mit fogok mondani- Mi a szart cipelsz te ennyi táskában? Miért van az hogy én CSAJ létemre belefértem 2 táskába míg te másfél hétre vagy 5 táskával jössz??
- Amy tudod, kell egy a Davidtől lopott faszőrvasalóimnak, egy a fácánjaimnak, de majd ezt mondani kell a pilótának kerüljék a légörvényeket mert a madaraim nem bírják, aztán majd összehányják a csomagteret de ne akarják hogy én majd fizetek a többi utasnak kártérítést mert szétbaszódtak a cuccok!! Ne higgye senki sem!!- mondta ott toporzékolva, mint egy hisztis picsa én meg fetrengetem a nevetéstől Mira meg már a teraszon lévő padon ült úgy nevetett, nem bírt a lábán állni.
- Nah eddig még csak 2 táska tartalmát tudjuk!- mondta neki nagy nehezen Pierre, mert persze is röhögött mint az szokás ;)
- a harmadikban tartom a gumilányokat, de a negyedikben vannak a gumifiúk, ha éppen buzulhatnékom van és ebbe még beraktam az epres óvszereket, amiket a karácsonyfáról szedtem le, nehogy az a hímkurva Jeff nekem itt apródot szüljön szép is lenne!- mondta, Chuck, de úgy adta magát elő mintha ő lenne Jeff xD Csak a végére ő is bele gabalyodott. Ott már Jeff lett a hímkurva, de úgy mondja mintha még midig Jeff, magyarázná, lökött egy ürge ez is. De úgy hogy már az fájt és nevettünk még anyuék is, lehet télleg elfogadták őket? Hmmm fura, de nem akarok benne hibát keresni... nem akarok, élvezni akarom egyedül a percet hogy megint minden a régi, talán a régi csak egy dolog rossz hogy David nem az enyém, hanem Danielláé, aki mellesleg aranyos és jó fej csajszika nem úgy mint az a Lachelle! Hééjj, aprópó hol van Lachelle???? Pierre zárta a házat, befelé amikor én odamentem hozzá és elhatároztam: megkérdezem
- hol hagytad a kis szöszidet? Vásárol?- kérdeztem gúnyosan a végét :D
- Nem, szakítottam vele! Nagy terveim vannak Rodoszra, így éppen ezért hagyjad, és ne mondd el Mirának hogy már nem vagyok Picsacsellával együtt. Jó hogy jöttetek, és végre észrevettem, hogy ez a csaj nem normális!- erre elnevettem magam és magamhoz öleltem, ami tőlem kicsit meglepő volt, hogy én ennyire nyaljam, faljam Pierre-t, de megpusziltam a szája mellett.
- Örülök neki, hogy rájöttél, tévedni mindenki szokott! Még a nagy Pierre Bouvierek is!- nevettem és megpusziltam
- Ari vagy, de gyere, menjünk a kocsihoz!- mondta és a kezét felém nyújtotta, hogy karoljak belé meg is tettem aztán a kocsiba beültünk. Daniella is jött velünk.
Kocsiban végig hülyültük az utat egészen a reptérig ott meg a váróban kergettük egymást. David meg egy üvegvizes palackkal szórakozott és Patrikkal veszekedett, hogy miért önti le őt, és ezt mind felvették. Aztán a mobilja megcsörren közölte hogy: „ Mi a fasz van, hogy hívogatsz?...... Ohh anyu… bocsi, igen… igen... oda megyünk... nem lesz baj, hívlak… aham zaklatott valaki azért mondtam... szia” zajlott le a telefonbeszélgetés, de mi ettől is nevettünk aztán apu meg anyu visszajött:
-A magán gépünk készen áll felszállásra!
- Magán gép???- kérdeztük kórusban
- Igen, nem ment ma közvetlen járat Rodoszra... így kénytelenek vagyunk oda menni egy ilyen magángéppel, ami totál luxus! Különben, nehogy azt higgyétek, hogy sok emberrel utaztam volna együtt, ez itt a saját gépünk!- mondta apu
- Mióta?
- Régóta csak titeket ez a modelles dolog túlságosan lekötött!- mondta anyu megvetve erre semmit se mondtunk csak mentünk a gép felé a srácok meg avval voltak elfoglalva, hogy ki ül ablak mellé xD de nem székek voltak persze a gépben, hanem fotelek egy tök normális ülőgarnitúrával.
- Áhh turné alatt nekünk is jól jönne egy ilyen!- mondta Chuck miközben egyik fotelbe bedobta magát lassan a gép felszállt a saját légi utas kísérőink ugráltak minket körbe úgy éreztük magunkat, mint a kiskirályfik és királylányok. Állati klassz volt, azért jó, ha a szülők a tehetős emberek közé tartoznak :D
Megérkeztünk még aznap délkörül. Ahogy a szobákban elhelyezkedtünk rohantunk is le a partra és bele a tengerbe állati kallsz volt az idő, Mira és Pierre elvoltak egymással, mint a befőttek:
- Pierre hagyjál már!- mondta Mira nagy, nehezen mert Pierre elkezdte csikizni
- Hagylak, ha eljössz velem egy sétára!- mondta és egy pillanatra abba hagyta, mivel a választ várta a nővéremtől
- Rendicsek!- mondta és elindultak a parton, Pierre átfogta Mira derekát, ami kicsit meglepte, de állati jó volt mivel így utoljára akkor sétálgattak amikor összejöttek... aztán már jó messze jártak tőlünk egy sziklás helyen álltak és bámulták a tengert, Pierre és Mira nem bírták tovább elcsattant az a csók
- Ezt nem szabad!- lépett hátrébb Mira- Bármennyire nem bírom Lachelle-t nem teheted ezt vele, hogy eljössz, míg ő bízik benned és...
- Mira!- szólt rá mosolyogva Pie és szemben állva átfogta a derekát- Már nincs olyan hogy Lach és én!
- Nincs??- nézett rá csodálkozva, soha se gondolta hogy egyszer még valaha is ezt hallani fogja... nincsen többé PICSACSELLA :D
- Nincs!- ismételte el fülig érő szájjal Pierre-, Mostantól ha akarod csak olyan lesz, hogy: Mira és Pierre!
- te szakítottál vele?- kérdezte fülig erő szájjal
- Igen, és csak te érted, te fontosabb, vagy mint ő... sokkal!- és megcsókolták egymást, de úgy hogy mind a ketten libabőrösök lettek. De nem a hidegtől, ami talán egy szellőtől alakult volna ki, nem! Attól hogy újból együtt vannak, attól az egy dologtól, jah meg persze attól hogy ez egy igazi csók volt, talán olyan, ami régen csattant el köztük, egy igazán szenvedélyes csók, amiben benne volt minden egyes érzelem.
- De egyelőre tartsuk meg a titkunk, jövő évre!
- Tartsuk!- mondta Mira nem érdekelte, hogy ki tudja és ki nem csak az, hogy újra boldog lehet, olyan, mint amikor együtt voltak soha se volt, talán megint majd vele és a többiekkel vissza talál a való életébe. Talán majd most!
Nekünk ebből a dologból csak annyi volt feltűnő hogy, néha el-eltűntek ketten... de semmi több. Mi van Daviddel meg velem? Közeledett a szilveszter napja... nagy ivászatok lent a bárban, és biliárdoztunk meg ilyenek, anyámékkal voltunk, de állati klasszul éreztük magunkat, csocsó meg minden :D
*December 31, közel éjfélhez, az újév beköszöntéhez az az 2006-hoz*
- Szeretlek!- Mondta David a tengerparton és a ruhámat fújta a szél, és egymás kezét fogtuk
- Én is szeretlek, de neked ott van Daniella!- mondtam neki
- Már nincs!- suttogta- Hazament!
- Télleg nem láttam ma!- mondtam mintha mégsem hallottam volna mit mondd aztán leesett- hazament??- kérdeztem értetlenkedve
- Tegnap este hazarepült egy géppel!- mondta- Rájött, hogy téged jobban szeretlek! Azt mondta legyek boldog avval, akit igazán szeretek én téged választottalak és remélem jól döntöttem!
- A lehető leges legjobban!- mondtam és megcsókoltam, azt hiszem megint együtt, vele! Jó volt így egy újévet kezdeni, talán ez egy új élet is lesz... egy újév, egy új élet, vele!
Jó volt ide jönni Rodoszra és meg találni a szépségét és a boldogságot ezen a szigeten.
Ez volt: Rodosz varázsa!
Nem csak a sziget varázsolt el minket, hanem a szerelem és a boldogság is, az önfeledt boldogság!
|