-AFRIKAAAAAA!!!!!!!!!!!!!!!- kiabáltuk el magunkat Mirával ahogy a gépről leszálltunk xD Persze hogy a nyanyák akik évekig gyűjtöttek h eljussanak ide nem engedték el a megjegyzéseket, meg is kaptuk, de  basztunk rájuk

De a srácok befizetettek itt egy nem akármilyen szafarira, kapunk egy térképet, túrakocsit, felszerelést értem ezt a SÁTORRA és ilyenekre az utóbbitól én már előre a sírógörcs határán voltam, de ezt hagyjuk (persze hogy Mira is) és elkell, jutnunk megadott pontokba ahonnan bizonyítékként el kell hozzunk egy-két tárgyat amit megadtak hogy ott jártunk, egy egy játék, indult ezen vagy 10 csapat. Mind erre van 3 napunk... fasza

-NEM!- mondtam hisztisen, amikor a sátrakat pakolták a srácok a kocsi farába- Nem ME GYEK ÉN INNEN SEHOVÁ FŐLEG NEM A VADONBA AHOL, OROSZLÁNOK VANNAK!

- EZT AZ APRÓ RÉSZLETET KIHAGYTÁTOK, MIKOR MONDTÁTOK A HÁRNAPOS SZAFARI TÚRÁT!- mondta ordítva Mira a srácok haja is égnek állt úgy ordítottunk. Jeffnek a hajhagymái álltak égnek ;)- ÉN NEM ALSZOK SÁTORBA A FÖLDÖN ÉS KI TUDJA, ITT MILYEN BETEGSÉGEK VANNAK AZONNAL KÖVETELEM VISSZA A BANKKÁRTYÁM ÉS ÉN HAZA AKAROK MENNI! MOST AZONNAL

-MOST!!!!!!!!!!!!!!!-  kiabáltuk kegyszerre Mirával a lényeget

- Meglátjátok nagyon-nagyon jó mulatság lesz!- próbált higgadt maradni Pie és minket nyugtatni

- faszom se mulatságos az, hogy vadállatok kóborolnak a sátron kívül Pierre- mondta kiakadva Mira- Mi lesz ha ránkugrik!?

- Nyugi nem születnek tőle kisoroszlányaid!- nyögte be Chuck és Mira akkora pofont adott neki hogy a keze nyoma is ott maradt

- MARHA VICCES! MIVAN TE FASSZOPÓ HA MEGÖL MINKET!?

- Halott leszel!- mondta neki David én szúrós tekintettel néztem rá

- Kösz, ha halott leszel, mi a faszt csinálok én egyedül!???- néztem rá idegbetegen- Tudom, mehetek a temetésedre, ha egyáltalán lesz mit belőled eltemetnünk otthon!- mondtam, idegbetegen neki és a kocsira persze felültünk nagyon nehezen vagy 1 órás civakodás után. De a srácokkal szóba se álltunk, az úton már a pusztában jártunk 2000 fokos hőségben körülöttünk minden féle vadállat, de legnagyobb az az 5 srác volt, aki ilyesmibe belerángatott minket. Utáltuk őket jelen pillanatban, nagyon is, hogy lehettek ekkora faszok. Az a jó hangulatunk, ami volt tova szállt... Mintha nem is lett volna.

Ahogy haladtunk találtunk egy kisoroszlán kölyköt, nem volt olyan kicsike, akkora volt, mint otthon egy normális méretű kutya. Azt hittük csak szomjas vagy valami és segítünk neki, de halott volt. A srácok ástak nagy nehezen neki egy gödröt aztán Jeff jön felénk és elfejeltette, hogy ott a hatalmas gödör és belecsúszott. Ez volt az a pillanat, amikor elkezdtünk röhögni ismételten és a könnyeinkkel küszködtünk annyira nevettünk.

Azért nem semmi egy oroszlánt akarunk beletenni de Jeff kerül bele xD úgyhogy ha az ember belegondol tök vicces xD

- Téged temessünk el!?- néztem le a gödörbe

- Inkább szedjetek ki innen!- mondta, nem bírta magát felhúzni a gödörből aztán kihúzta Chuck és David itt megint jött a buzulás

- MEGMENTETTÉLLLL!!!!!!- kiabálta buzis hangon Jeff és Chuck nyakába ugrott és zokogást szimulált

Aztán szállnánk fel a  kocsira újból, de már vidám hangulatba a srácok elkezdik egymást üdvözölni:

-Légy bátor mint az oroszlán és, jámbor mint a dúka!- és közbe lefejelik egymást és felpofozzák a másikat, atyám ezeket se engedjük többet hogy a CSONTHÜLYE filmet megnézzék xD

Elérkeztünk egy újabb dologhoz, de sötétedni kezdett és nem találtuk a táborhelyet, találtunk egy „boltot” legalább is úgy nézett ki, PIERRE azt mondta mellét kinyomva nagy büszkén, hogy Ő szót ért az öregekkel és MAJD Ő megkérdezi, tőlük hol is járunk a térkép szerint!?

-Heloo!- nyögte oda Pierre a kb 80 éves járóbottal támaszkodó papikáknak- A város hol van!?

- höhhh??- szóltak neki a papik ekkor elmosolyodott és kiabálni kezdett nekik hátha süketek, persze az nem jutott eszébe hogy csak nem érti mit mondd nekik xD

- a város messze??

-MESSZE!- ismételtékk

- vagy KÖZEL!???

- Köööözeeeel!- mondták

- A KURVA ÉLETBE DÖNTSÉK EL MÁR HOGY MESSZE VAGY KÖZEL!

- Meessszeee!- mondta az egyik a másik meg hogy- KŐŐŐZEEEEL!!!

Pierre paprika vörös fejjel dühöngve jön a kocsi felé mi meg szakadunk a röhögéstől

- Látom drágám te szót értettél velük!- nevetett Mira és vállon veregette Pierret aki felkapta a térképet és visszament az öregekhez idegbetegen, mert, hogy hülyét csinálnak belőle xD Bár már nem kell belőle azt csinálni asszem :D

- Szóval Papikák ide akarok menni!- bökött a térképen szereplő kis falura- Messze van!?

- MESSZE!!!!

- vagy közel!???- kérdezte Pierre xD

- KŐŐŐŐŐŐZELLL!!!

- A KURVA ÉLETBE A FASZOM KI VAN EZEK SZÓRAKOZNAK VELEM!!!!- kiabálta el magát Pierre, nem kicsi hangerővel xD a koncerteken nem szokott így ordítani a mikrofonba mint ahogy most a hangját kieresztette. Hát még mindig jobb hogy csak a hangját ereszti, ki a papikra mintha a lompost eresztené rájuk. Bár ez inkább jeffre illik, hogy a lompost mindenkire kiereszti, akinek valamilyen lyuka van xD

Aztán idegbetegen visszaült a kocsiba és elindultunk nagy nehezen a táborhelyet megtaláltuk, de nem aludtam semmit sem, a kinti zajoktól hol az oroszlánbőgést hallottam hol neszeket, fostam és Mira is fent volt éreztem belül hogy ő is fél, így kimentünk ketten és leültünk a tábortűz mellé még ült kint pár emberke azokkal beszélgettünk. Kiderült, hogy egyik író a másik mérnök. Híres emberek voltak itt ezen a maratonon, ezen a szafari maratonon. Ez volt az első nap ahol Jeff egy gödörben kötött ki Pierre meg találkozott a helyi lakosság ÉRTELEMES embereivel. Ez csak a nap első fele volt, hiszen kora hajnalban még sötét volt javában újból starthoz állt mindenki és a mezőny újra indult.

-SZARNOM KELL!!- mondta Seb aztán megállt Pierre egy ház mellett ahová csak berontott, amikor mi mentünk be akkor ő ott ült egy fával fűthető kályhán szarszag volt és egy házaspár volt ott, Seb BELE szart a család kályhájába aztán megszólalt az egyik kislány, mivel 2 volt:

- A bácsi kitörölte Frici macskával!- mondta miközben az orrát fogta be ekkor mindenki úgy röhögött ismételten hogy az nem volt semmi David elkezdett hátrálni  és elfelejtette hogy lépcső van mögötte akkorát esett hogy az nem volt semmi. aztán amikor lemásztunk mi is a lépcsőn, és nem leestünk akkor ott fetrengtünk a homokban és Seb meg nagy bocsánatkérések közepette elhagyta a házat ahol nem rég még szart xD

- Beülnétek végre a kocsiba, hogy elinduljunk??- kiabált ki a kocsiból mikor mászott be mi csak beültünk és nem mertünk megszólalni alig bírtuk a dolgot magunkba szorítani nehogy a röhögés ismét kitörjön belőlünk. Ez volt az a pár nap Afrikában, a versenyt nem nyertük meg, de csomó élménnyel gazdagodtunk és valljuk meg amilyen szörnyűnek és kegyetlennek képzeltük ezt az Afrikai sátorban alvós dolgot a végén nem is volt akkora katasztrófa.