Másnap reggel, amikor kinéztem az ablakon, még mindig ott tolongtak az újságírók a ház előtt, de már jóval kevesebben voltak. Még az ablakot sem nyitottuk ki, mert kiabáltak. Mindenki épp reggelizett, vagy próbált felébredni, aztán szétszéledtünk, a nappaliba Lach ücsörgött, mi meg Mirával dumáltunk a konyhába. Majd csörgött a lakástelefon, Lachelle vette föl és nagyon elkezdett sutyorogni, úgyhogy mi meg felvettük a konyhába a telefont, és mivel okos kis kütyü és mi is okosak vagyunk a nővéremmel *egó* ezért beállítottuk, hogy vegye fel, hogy Lach mit beszél, + mi is hallgattuk. Egy pasival beszélt, de azt nem tudtuk kivenni, hogy kivel.

- Egész jól haladok ezzel a dologgal, és Pierre is mindig ad pénzt. – Lach.

- Lehet akkor se kéne ezt, ennyire bemocskolni őket. – mondta a férfi.

- Na jó, de a bosszú édes, te is tudod és ezzel tök jól sakkba tudom tartani őt és közbe nem is övé a kislány. – erre nekünk a konyhába leesett az állunk. Majd megjelent Chuck a fürdőszobából, mi meg gyorsan befogtuk a száját, mert elkezdett dumálni.

- Lach, ez egyre bonyolultabb, mi lesz, ha rájönnek, hogy nem a Pie az apja?

- Akkor lelépek, nem nagy ügy, de legalább kicsit kitudtam velük baszni, legalább megtudják milyen érzés, ha megjelenik egy hülye picsa volt barátnő (miri) és elveszi tőled a pasid, rohadjanak el a sajtóval, azt kívánom nekik!

- Jól van, de vigyázz, ha valami van, akkor meg hívjál. – majd letették, mi leállítottuk a telefon felvevőt és úgy csináltunk mind hárman, mint akik most jönnek le a konyhába.

- Hello, mizujs? – jött a konyhába Lach.

- Semmi. – próbáltunk vigyorogni, majd mindhárman felmentünk és elkezdtünk tanácskozni, hogy mit tegyünk. Majd mindenkit összehívtunk lenn a nappaliba és bele kezdtünk.

- Lachelle, ki a gyereked apja? – Mira.

- Hát Pierre, ki más lenne?

- Biztos?

- Aham.

- Ha nem Pierre lenne az apja nem félnél, hogy beperelünk? – én.

- Ugyan, úgyse mernétek, de miért?

- Mert a szüleik ügyvédek, csak egy telefonhívásba kerülne. – Chuck.

- Mért érzem úgy, hogy ti most valamivel vádoltok??

- Talán mert nem tiszta a lelkiismereted, te hazug disznó! – Miri.

- Mert??

- Hallottuk a telefonbeszélgetésed babám!!! – én.

- Mi… milyen telefonbeszélgetés, meg vagytok zakkanva?! – kezdett el vörösödni Lach feje.

- Az előbb beszéltél valami pasival, te magad mondtad, hogy nem Pie a gyerek apja!! – Chuck, majd behoztuk a telefont a konyhából és lejátszottuk a felvételt, hogy mindenki hallja. Pierre-t idegesség, megkönnyebbülés és öröm fogta el, tisztán látszott rajta, a többiek meg majdhogynem felsikítottak.

- Csajok, hívjátok fel a szüleiteket, hogy ilyen zsarolás és rágalmazás esetén mit lehet tenni. – Pierre.

- Csak egy perc. – mondtam, majd mindketten felálltunk és felmentünk Lach szobájába, összeszedtük minden cuccát és kibasztuk a ház elé az újságírók szeme láttára. Majd bejöttünk a nappaliba karon ragadtuk Lach-t, meg a kabátját a kezébe dobtuk és kilöktük a házból, aztán bebasztuk az ajtót és be is zártuk, ő meg ott bámult, aztán az újságírók elkezdték faggatni, de semmit se mondott, csak lelépett. Nagyon állat volt, a fiúk pezsgővel kezdtek koccintgatni. Mi csajok koktélokat kevertünk, Miri és Pierre felvonultak a szobájukba, szerintem megünnepelték, hogy Szörnyella még se cseszte az életüket. Szó szerint buliztunk. Felhívtam anyuékat és elmeséltem nekik mindent, még a szalagot is (lach beszélgetése) elküldtük nekik, szépen elkezdték beperelni, csak az a baj, hogy lesz 1-2 tárgyalás, amin Miri-nek, meg Pierre-nek valamint Lachelle-nak is kötelező megjelenni. Majdnem az egész napot végig ünnepeltük, de még hátra volt az, hogy a srácok, meg Pie elsimítsák ezt a sajtó botrányt, vagyis mindent el kell nekik magyarázni.