Egy nappal a nagy nap előtt készen voltak a négy számmal, amit elő fognak adni, be is tanulták. És jól ment, 2 héten át, gyakoroltak és dolgoztak.

- Szevasztok, kik vagytok?? – kérdezte az egyik „rendezvény szerevező” csaj tőlük a hátsó bejáratnál, mert az előadókat ott engedték be.

- őőő… - kezdett el habogni David, mert nem értette a kérdést.

- Elmondanátok a banda nevét, meg a tieteket, meg hogy mit játszotok, meg a többi részletet???!

- Lazulj már el kiscsaj. – Pierre. Erre a csaj, szúrósan nézett rá.

- Simple Plan vagyunk. – Jeff. – Könnyed punk-rock-ot játszunk. A nevünk, Seb, Chuck, David, Pierre és én.

- És te kivagy?? – nézett értelmesen a csaj.

- Hát Jeff Stinco!

- Király, és mit fogtok játszani??

- Punk-rock! – Seb.

- Szám címeket esetleg mondanátok??!! – morgott a csaj, kezdett fel forrni az agyvize.

- Im just a kid. Addicted. Meet you there. God must hate me. – sorolta fel Chuck, mert talán ő értelmes volt az öt srác közül.

- Király, menjetek, arra hátra készüljetek fel. 20 perc múlva szólítanak titeket, a budi hátul van jobbra, ha hánynotok kéne, imádkozom értetek. – mondta a csaj. Majd a srácok hátra mentek, lerakták a cuccaikat, ittak pár korty vizet. Aztán elkezdtek próbálni, meg hangolni.

Közbe Seb felmászott a színpad mögé, h megnézze, mennyien vannak, akik nézni fogják őket.

- Nah sokan vannak? – Chuck.

- Igen, túl sokan. Egy csomó fiatal van a színpad előtt.

- Az tök jó, nagy közönség kell. – David. Próbáltak rendesen, Pierre bemelegítette a hangját.

- Izgulok, ti nem?? – Jeff.

- De igen, rég volt, h felléptünk. – Seb.

Majd bemondták, h következik a Simple Plan. Nem rizsáztak semmit, jöhetett az Im just a kid. Amire meglepően sokan elkezdtek mozogni. És lengették a kezüket. Pierre meg kérte a közönséget, h ugráljanak és ugráltak. Az Addicted-re már minden ember szinte ritmusosan kezdett pattogni, és nagyon tetszett nekik, főleg azért is, mert rengeteg fiatal és srácokkal egy idős volt. A fiúk remekül megtalálták a hangokat, és jól érezték magukat a színpadon a friss számokkal. Bár Pierre 1x elrontotta az Addicted szövegét, de észre se lehetett venni. A Meet you there, pedig a saját zenéjükben hozott egy új stílust a két pörgős szám után. A számok között a közönség, pedig ujjongott. A God must hate me újra felkavarta a közönséget és erre is buliztak megint. A végén a közönség füttyögött, meg tapsoltak, élvezték a friss zenét.

- Ez sikerült!!! – ugrottak egymás nyakába a srácok, amikor lejöttek a színpadról.

- Én mondtam! – Pierre.

- Megint igazad volt, te jósnő! – pacsizott Seb Pie-vel. Már épp pezsgőztek, amikor megjelent két pasi. Az egyik gratulált nekik. A másik meg rögtön bele kezdett a mondani valójába:

- Kurva jók voltatok srácok, ha tudnátok egy ilyen albumot összehozni. Sikeretek lenne, nagy koncerteket tudnátok adni. És tudnék segíteni.

- Nem mondod?? – ugrott fel David.

- De igen, kezdő bandát keresek menedzselni. Már ha komolyak a terveitek.

- Azok hát. – Chuck.

- Már készül az első albumunk. – Jeff. – ezen kívül kész van 4 szám.

- És ilyenek, mint ezek??

- Igen, hasonlóak, csak saját dalszöveggel és saját zenével. – Seb.

- Ez frankó. Amúgy Pat vagyok.

- Mi meg, Pierre, Seb, Chuck, Jeff és David.

- Van kisugárzásotok, lázba jött a közönség. – Patrick.

- Kösz.

- bevállallak titeket. Addig is megmutathatnátok a többi számot.

- Ok, de nincsenek felvéve, ahhoz kéne egy stúdió. – David.

- Megoldjuk. Beindítjuk a bizniszt.

- Ok, akkor húzzunk el hozzám. – Pierre. Majd összeszedték a cuccokat és Pat-el elindultak a Bouvier lakba, h a többi számot is lássa Patrick, a srácoknak szimpi volt.

*Bouvier rezidencián a nappaliba*

- Srácok, ezzel lehet kaszálni. Ez nagyon ott van, egy új stílust hoztok ezzel. – Pat.

- Ne bassz ki… - röhögött Jeff.

- Azt hittük, szart se fog érni, a törekvésünk. – Chuck.

- Önbizalom.

- Nah remélem öcsikém most nem lesz zene sehol se?! – jött le Jay az emeletről.

- Nem, épp leszerződtetünk magunknak egy menedzsert. – Pierre.

- Király, hajrá. – vonult el Jay.

- Nah ok, ha így állunk bízzatok rám mindent. – vigyorodott el Pat. Majd egy csomó részletet megbeszéltek.

Egy kis pénzel, le tudtak maguknak foglalni egy stúdiót úgy 2 hónapra, h tudjanak dolgozni. Patrick összebarátkozott a srácokkal, és amikor csak volt idő, együtt szórakoztak. Pár apró fellépéssel pénzt is szereztek, h el tudjanak indulni. Elkezdték felvenni a számokat, befejezték a Grow up-ot is és még mindig maradtak új ötletek, új számokhoz.

Már bőségesen november közepén jártak, amikor apró lépsekkel egyre közelebb kerültek a sikerhez, Pat ott segített, ahol tudott. A srácok, pedig folyamatosan dolgoztak. Aminek meg is volt az eredménye.