Rémtörténet

Az elátkozott ház

/figyelem, a történet semmilyen kapcsolatba nem áll valós személyekkel, és az SP-vel, kitalált dolgok, kitalált személyek alakítják/

Egy pletyka jár abban az utcában, aminek a végén egy régi ház áll. Az öregek sokat tudnak róla, de sokan csak helyi badarságnak tartják, pedig nem tudnak a benne lakozó gonoszról.

Egy nap a ház elkelt, egy fiatal pár megvette, és a kislányukkal beköltöztek. Felújították, berendezték. Majd amikor kezdtek beilleszkedni, a ház sötét oldala megmutatta magát.

Egyik este a kislány anyja, érdekes hangokra riadt fel. Csattogó, lépkedős hangokra, egy pillanatra elgondolkodott, de elnyomta az álom és visszaaludt. Pár perc múlva, erősen dörömbölő hangokra ébredt, és a házban a vízvezető csövek zörgésére.

- James, James, ébredj. – keltette fel a férjét.

- Mi az?

- Hallod ezt?!

James egy darabig csak a hangokat hallgatta, ahogy felesége is.

- Patkányok.

A felesége nem hitte el egy pillanatra, így villanyt gyújtott és elment körbe nézni, megnézte a kislányuk Marta szobáját is. A kislány szépen aludt egy plüss macit ölelgetve. De a szobában feltűnően hideg volt és borzongás, ahogy beléptél. Pedig meleg nyári éjszaka volt kinn. Majd jobban betakarta a lányt és kiment, az ajtót, pedig behajtotta, de amikor elment az ajtó becsapódott.

- Marta?? – indult vissza az anyja (lina). Bement a kislányhoz, de ő békésen aludt. – Ébren vagy kicsim? – simogatta meg az arcát, de a lány aludt. Az anyja kiment és, immár becsukta az ajtót. Ahogy a férjéhez tartott vissza a szobához, úgy látta mintha valaki követné őt, majd tükörben egy alakot látott maga mögött elsuhanni. Megijedt, így gyorsan bement a férjéhez.

- Hol voltál? – James.

- Marta-nál… valami nincs rendben ebbe a házba. Hangokat hallok és láttam egy sötét alakot elsuhanni magam mellett.

- csak képzelted. – fordult el James, majd mindketten elaludtak. Másnap reggel semmi szokatlan nem volt. De amikor az anyuka felkelt, szépen sütött be a nap az elhúzott függönyön keresztül, majd egyszer csak a függöny hirtelen behúzódott. Lina felkapta a mobilját és elkezdte a rendőrséget tárcsázni, csakhogy a házban kezdett el csörögni a vezetékes telefon. Szegény nő ijedt volt, és kezdte unni, hogy valami szórakozik vele. Majd letette a telefont. És közbe megjelent Marta mosolyogva, álmos pofival és befeküdt anyja mellé. James már korán elment dolgozni. Majd megszólalt Lina telefonja. Felvette, és hirtelen valami elkezdett benne ordítani, meg nyikorogni. Gyorsan lecsapta és már csak a kislány kedvéért próbált nyugodt maradni. Lementek reggelizni, majd Lina kikísérte az udvarra Marta-t. Közbe a házban az asztalról lerepült egy tányér.

Délután James is hazajött Lina, pedig elmesélte neki, meg hogy nagyon meg van rémülve. A férfi nem igazán hitt neki. De este, amikor fürdeni indult és kiengedte a kádba vizet, egy sötét alakot pillantott meg a kádban. Ijedtében felnézett, majd ő is látta a fürdőszobai tükörben, az alakot. Miután megfürdött félve lépkedett végig a házba, és ment feleségéhez, aki könyvet olvasott az ágyba, de nem szólt neki a rémalakról, amit a fürdőben látott.

Majd kinyílt az ajtó és egy alak tűnt fel a sötét előszobából.

- Mami, félek, beszélnek hozzám a falak. – jött be Marta az ajtón.

- aludj velünk. – felelte anyukája. A kislány bebújt hozzájuk és így aludtak el hármasba, de éjjel suttogásra ébredt fel James. Felkelt és körbe nézett, de sehol se talált semmit, majd elindult a padlásra. A régi lépcsők, ahogy ment felfele nyikorogtak, és meghallotta, hogy a falak tényleg beszélnek, és morognak. Amikor felért a padlásra és körül nézett ismét egy tükörrel találkozott, belenézett, majd a lakásba az összes lámpa elkezdett villogni és a tükör egy felé nyújtózkodó rémalakot mutatott, ami ráugrik, majd eltűnik. James nagyon megijedt és úgy érezte, többet nem lesz vidám perce. Lerohant vissza a családjához az ágyba, remegve és félve. Egész éjjel rémálmok gyötörték és a szoba minden részletében az alakot vélte felfedezni. Másnap reggel szombatra virradva, Lina és a kislány felkeltek és elmentek reggelizni. James dolgozni ment. De pár óra múlva hazajött összetört kocsival, a magyarázata csak annyi volt, h nagyon ideges. Feszültség levezetés képpen ebédet akart csinálni, de felgyújtotta a konyharuhát. Lina aggódva fedezte fel, h férje annyira feszült és ideges, amilyennek még sose látta. Egész nap hangokat hallott a férfi, amik szörnyű dolgokat mondtak neki.

Éjjel, amikor mindenki aludt. Valami villant, és az összes lámpa a lakásba szikrázott egyet, majd valami iszonyatosan erős és ijesztő hangon ordított egyet. Marta felsírt és az anyja után kiabált.

- James kelj föl! – riadt fel Lina. De James nem reagált rá, megböködte, arra se kelt fel. Majd amikor maga felé fordította, kétségbe esetten vette észre, h a férje meghalt. De mit sem törődve vele sírva rohant kislányához.

- Mért fúj a szél a házba?! – kérdezte ijedten Marta.

- Nem tudom. – Lina-t egész éjjel rémálmok gyötörték, amég kislánya elaludt az ölébe, mit sem sejtve attól, h az apja már nem él. Reggel felhívta a rendőrséget, akik annyit mondtak, h ez fura halál, és hogy a körülmények ismeretlenek.

Lina ezen a napon úgy döntött, hogy összepakol, és mennél hamarabb elhagyja a házat. Majd elment boltba, és addig a szomszédot hívta át, hogy vigyázzon Marta-ra. Amikor hazaért megdöbbenve vette észre, hogy minden összepakolt cuccuk szét lett dobálva, a szomszéd eltűnt. Marta, pedig retteg az egyik sarokba.

- Kicsim, mért pakoltál ki?

- Nem én voltam, hanem a falak. – ekkor már szabad szemmel is lehetett látni a fekete alakot. A házból, pedig nem tudtak kimenekülni. Éjszakára behúzódtak egy gardróbszekrénybe. Csakhogy ismételten járkálás, kiabálás, és pattogás hallatszódott kintről. Majd valaki bekopogott 3x a gardróbon. Lina megnézte, de senki se volt a sötét lakásba. Elment körül nézni, de nem volt semmi. Viszont pár perc múlva Marta sikítását hallotta, majd azt, hogy felrohan a lépcsőn.

- Marta?! Jól vagy? – ment a gardróbhoz Lina.

- Itt vagyok! – szólt Marta az emeletről. Az anyja, pedig felment, de sehol se látta a kislányt, a rendőrséget se tudta hívni, mert a telefon itt kezdett el csörögni a házba. Majd megjelent a kislány a padlás lépcsőjén. – gyere anya! – hívta őt maga után, csakhogy ő nem tudta, h a kislány nem az, akinek hiszi, épp amikor elindult, megszólalt Marta lentről.

- Anya, apa van a pincébe!

Lina leindult, majd magához ölelte a lányt.

- Mért jöttél ki a gardróbból?

- Két szemet láttam a gardróbba! – Marta. Közbe Lina lement a pincébe a kislánnyal.

- Drágám. – szólalt meg az áthatolhatatlan sötétből James. Pedig nem lehetett ő, hiszen meghalt. Inkább gyorsan felmentek, de ott is a férjét hallotta, majd még egyet látott Marta-ból, pedig az volt az igazi, aki mellette volt. Reggelre Lina teljesen megőrült, hogy mindenkit látott és kettő volt a lányából. És mindentől félt, minden roppanástól, majd amikor elaludt egy pillanatra elfojtott sóhajokra ébredt fel. És zörgésekre, mindenhol látott valamit és a sötét alakot is látta, Marta nem értette őt. De Lina végül segített a kislánynak, kijutatta az ablakon és elküldte messzire. Végül csak megjelent egy rendőr a házban, rátalált a megőrült anyukára, majd amikor segíteni próbált rajta, Lina leesett a lépcsőről és meghalt. A rendőrrel nem tudni mi történt. De ennek a rémes történetnek és a ház átkának egyedül a 4 éves Marta volt a túlélője. A közelben lakó emberek, pedig úgy vélik, hogy a házban maga az ördög kísértett és ölt.