Pár óra múlva David kopogott Pierre-nek, ő meg álmosan, de már jobb állapotban nyitott ajtót, mint amikor haza esett.

- Mi az?

- Interjúnk lesz… Chuck-ot épp most kelti Milly, neked is fel kell kelned. – mondta David.

- aajj… még 5 percet. – ment vissza az ágyra Pierre.

- Most pont olyan voltál, mint én szoktam lenni. – mosolyodott el David, majd bemente dumálni Pie-hez, aztán összekapta magát és lementek a nappaliba.

- Reggeli a pulton, olyan vagy, mint a mosott szar. – mondta Seb Pierre-nek, hiába, h egyszer már reggelizett.

- Ok, kösz, Ashley még nem jött haza??

- Nem. – Milly.

Közben Pierre-nek megcsörrent a telefonja.

- Hello Pat, mondjad?!

- Hali, figy nagy kérés lenne, ha azt mondanám, h hozd el Mat-et is az interjúra?

- Minek?

- Hogy nem menjenek folyamatosan a legszemetebb pletykák. Pár képet elkapnak vele és máris nem lesz akkora nyüzsgi, és bazári majom se lesz. – Patrick.

- Rendben.

- Ok, köszi. Csövi. – tette le Pat telefont.

- Milly, figy mégse kell vigyázni Mat-re, Patrick megkért, h vigyem magammal az interjúra. – Pierre.

- Rendben, akkor én elmegyek shoppolni. – mondta Milly, majd ő is elkezdett készülődni.

A srácok meg egy kis mikro busszal leléptek először Mat-ért, majd mentek a stúdióba, ahol az interjú lesz. Egy csomó, rajongó, meg újságíró volt kinn, bent meg pár kamera meg egy riporter csaj, aki majd kérdezi a fiúkat.

- Sziasztok fiúk, nagyon örülök, hogy eljöttetek. – mondta mosolyogva a csaj.

Sp kórus: hello, mi is örülünk.

- Ő lenne itt a fiad, Pierre?

Pierre: igen, Matthew Bouvier.

- És ő hol volt eddig, elvégre, már ahogy elnézem, nem most született?!

Pierre: a barátnőm Ashley és én, 1 éve szakítottunk kb, de terhes lett. Sajnos én nem tudtam róla, és eddig Ash nevelte, de most már én is kiveszem a részem a neveléséből.

- És most Mat mennyi idős, és milyen a viszonyod vele?

Pierre: március 11.én lesz egy éves. És nagyon jól megvagyunk, kezdettől fogva ragaszkodik hozzám… és „én is hozzá.”

Seb: apa-fia kötelék. – mosolyodott el.

- És ti srácok, hogy viszonyultok ehhez a helyzethez?

Jeff: Mat most a csapat babája, nagyon szeretjük mindannyian.

David: mondhatni nagyon el lesz, és el van kényeztetve, mert együtt lakunk.

Chuck: mindannyian kivesszük a részünk a nevelésből. Vigyázunk rá, szórakozunk vele.

Seb: a bennszülöttek közösen nevelik a gyerekeket, most ez egy kicsit ránk is igaz, csak mi egy gyerekkel foglalkozunk 7en.

Pierre: hogy a nagyszülőket ne is említsük.

- És Pierre, a szüleid mit szóltak?

Pierre: Kicsit váratlanul érte őket, de nagyon örülnek, mert ő az első szülött unokájuk.

- És milyen érzés apának lenni, terveztek kis tesót is? És srácok, ti terveztek hamarosan gyerkőcöt, Chuck, ti, elvégre neked van még komoly kapcsolatod?!

Pierre: hát szerintem szuper érzés. Őszintén szólva nem vágyok egynél több gyerekre, de ha becsúszik, akkor egyértelmű, h örülni fogok.

Chuck: hát Milly-vel már lassan 3 éve járunk, de még nem beszéltük, h kéne gyerek. Lehet, még nem vagyunk annyira készek és én ezt inkább a véletlenre, bíznám, ahogy Milly is. De mindenképpen akarunk majd.

Seb: előbb asszony, aztán gyerek.

Jeff: egyetértek, ha lesz barátnőm, esetleg feleségem, akkor jöhet a gyerek. Most Pierre-én gyakorolunk.

David: még távolibbnak érzem ezt, először egy olyan nőt kell keríteni, aki nem hagy el és szeret.

- És most nincs barátnő egyáltalán Jeff és David?

Jeff: dee, van nagyon sok, csak nem komoly. – nevette el magát.

David: nincs egyelőre.

- Seb, te is Vicky nagyon szép pár voltatok, de Vicky már nem jött veled Canadába…

Seb: Mo-n rájöttünk, h nem teljes a kapcsolatunk… illetve előbb ő jött rá. Elment Párizsba új életet kezdeni. Aztán én is rájöttem…

- És tervezitek, hogy esetleg a közel jövőbe megállapodtok, ezt most inkább Pierre-től és Chuck-tól kérdezem?!

Chuck: már átfutott az agyamon, de egyelőre még ízlelgetem erősebben a témát.

Pierre: gondoltam már rá… de ez még odébb van, egyelőre nem akarom elkötelezni magam.

Jeff: azé majd leszek a tanúd…

David: nem, inkább te leszel a vőfély, és kitalálsz valami jó dumát.

Seb: akkor azt hiszem azon az esküvőn folyni fognak a könnyeink… a nevetéstől.

- Mért?

Chuck: Jeff és az ő humora, meg a dumája…

- Ha esküdnötök kéne, hol esküdnétek?

Jeff: nem tudom… az majd akkor kiderül, ha sor kerül rá. De biztos, hogy nem Canadában.

David: trópusokon.

Seb: hát polgári esküvőt itt tartanám, aztán valami szép helyen a többit.

Pierre: én valami meleg szigeten.

Jeff: homoktengerbe?

Pierre: lökött… - bökte oldalba. – nem úgy értettem…

Chuck: valami jó helyet tuti kitalálnék.

- Értem, hát köszönöm fiúk, hogy itt voltatok, remélem, hamarosan még találkozunk. – mondta a riporter csaj, majd kezet fogott a srácokkal. Mat-ről készült pár kép, h mindenki megnyugodjon. Kint még mindig ugyanúgy tömve volt minden, de a srácok mentek is haza azonnal, nem álltak le a kicsivel tökörészni.

Már én is és Milly is otthon voltunk, amikor hazaértek a srácok. Persze én csöppet se voltam jó hangulatban.

- PIERRE, hogy a fenébe jössz te ahhoz, h el vidd Mat-et egy interjúra, és kibeszélj minket a fél világnak??!!! – ordítottam le a fejét, persze közbe majdnem fellöktem a srácokat.

- Semmi olyat nem mondtam, amiből pletyka lenne, vagy rossz lenne ránk nézve. – mondta higgadtan.

- Persze, és most mindenki azon agyal, h egy évig mért nem tudtál a fiadról. És nem gondolod, h előbb meg kéne velem beszélned, mi előtt elviszed egy ilyen szarra???!!! – ordítottam tovább.

- Nem!! Egyáltalán nem gondoltam, elvégre te szarsz mindenre, csak piálsz, még csak meg se öleled a gyereked, én vagyok az egyetlen, meg a srácok és Milly, akik foglalkoznak vele, így azt csinálok amit akarok!!!

- Most legalább te is megtudod, h milyen volt egyedül nevelnem!!

- Talán az én nyakamba akarod megint varrni, h olyan hülye voltál, h „elfelejtetted” velem közölni, h szültél nekem egy gyereket???!!! – emelte most már ő is fel a hangját.

- Nem, de nem értetted soha!!!

- De értettem, te hozod fel mindig a témát, akárhányszor csak Mat szóba kerül!!! Igen én is sajnálom, h nem tudtam róla!! De te nem szóltál, most meg akkor fogd be!!!

- Ne haragudj, h ez volt a legjobb megoldás!! – ordítoztam tovább. – De a gyerek nem bazári majom!!!

- Így jártál, és nem is lett az, és nem is lesz!! Legalább nem megy tovább a szar kavarás!

- Igaza van Pierre-nek, Ashley. – mondta Chuck.

- Igen… te hozod fel mindig a múltat. – értett egyet Seb is.

- Nem baj. – indultam megint kifele.

- Hova a francba mész már megint??? – kiáltott oda Pierre.

- Nem mind1???

- Persze menj csak, menj inni, elmenekülni a legjobb megoldás, ha nem tűnt volna fel, van egy kölyköd is, akinek kell az anyja is!!!

- Van neki egy apja is. – mondtam közönyösen.

- Menj, idd le magad, meg menj Tom-al baszakodni!

- Mi a fasz közöd van hozzá, hogy én kivel, mikor, hova megyek??!!! Én se járkálok utánad, szóval örülnék, ha leszállnál rólam!! – én.

- Te meg a magas lóról!!! És tudtommal, a barátod vagyok, és a fiad apja!!!

- Jóó… - viharzottam ismét el.

…

- Pierre, én…

- Ne most Milly!! – tette le Mat-et a szőnyegre, majd ment a konyhába full idegen whiskyzni.

- Héé, tudod, h nem oldja meg… most neked kell vigyáznod Mat-re. – vette el tőle David a whiskys üveget.

- Igazad van… még két korty. – ivott, aztán letette. – Mit szerettél mondani Milly? – kérdezte immár egy kicsit higgadtabb állapotban.

- Csak, hogy sajnálom…