Este volt, amikor hazaértem, hűvös és szeles idő volt, alig vártam, hogy hazaérjek.

Itthon persze ment a dorbézolás. Megjöttek a srácok.

Bementem az ajtón, majd egy ketchupos üveg repült el a fejem fölött.

- Te, idióta, barom!! Hogy lehetsz ennyire béna, elrepült a ketchup!! – jött elő Seb egy szelet pizzával.

- Szia Seb. – köszöntem neki.

- Jó estét… - úgy néz ki Seb nem ismert meg, elég sokat változtam.

Majd bementem a konyhába, ahol a srácok épp kajáltak.

- Hello fiúk!

- Rachel??! – esett ki a kaja Jeff szájából.

- Te semmit nem változtál…

- Rachel, hogy kerülsz te ide?! – ugrott fel David, majd megölelt.

- Hazajöttem, vége van a sulinak, már csak szeptember után kell bemennem pár órára és kész.

- És akkor hivatalosan ügyvéd leszel?? – vigyorgott Chuck.

- Igen.

- Sokat kell tanulni? – Seb, már leesett neki, h ki vagyok.

- Bizony sokat, de megérte.

- Hiányoztál kislány. Már ha mondhatom, h kislány. – Seb, majd megölelt, meg a srácok is.

- Ti is.

- Sokat változtál, hallod… - mosolyodott el Pierre, persze le se tudta venni rólam a szemét. Szőke lettem, felnőttesebb, szebb is.

- Tudom, mindenki ezt mondja. – mosolyodtam el, majd megöleltem őt. Kurva jó illata volt.

- Tényleg, kérsz pizzát, épp kajálunk?! – tolt oda nekem Jeff egy nagy szelet pizzát.

- Igen észre vettem… - mosolyogtam.

- A ketchupos üveggel majdnem fejbe dobtad. – nézett csúnyán Seb Chuck-ra, mert ő dobta.

- Meg kell tanulnom, célozna, naa… - Chuck.

- Meddig leszel itt? – David.

- Az előbb mondta, h szeptember végéig, te sügér. – Pierre.

- Jaa, tényleg.

- gyorsan kapcsolsz, grat. – Jeff.

- Ti hülyeségileg nem sokat változtatok. – vigyorogtam. – de kinézetre annál inkább.

- Te meg állati szép lettél. – Seb.

- Köszi. – pirultam el. – ti meddig lesztek itthon?

- Hát kisebb koncertek lesznek itt, meg Torontóba, meg Québecbe, Ottawába, aztán augusztusban megyünk egy 2 hetes turnéra busszal. – magyarázott Chuck.

- Az tök jó.

- Velünk jöhetnél, úgyse voltál még velünk sose turnézni. – Dav.

- Mivel, akkor még nem volt Simple Plan. – én.

- Tudjuk.

- Asszem újra meg kell, h ismerjelek titeket.

- Hajrá, itt leszünk egész nyáron. – Pierre.

- Lesz időm rá. – mosolyodtam el, majd elkezdtem enni.

Nagyon jól elvoltunk a srácokkal az este folyamán, még piálgattunk is. Néztünk közösen egy filmet, aztán mentünk aludni.

Másnap reggel az egyik csoport társammal beszéltünk a gépen, amikor Réal beesett az ajtón.

- Szia! Kész van a reggeli, akarsz enni?!

- Persze.

- Mi jót csinálsz?

- Csak tanulok az egyik csoport társammal.

- Aha, oké. – ment ki Réal.

Közbe a srácok is felkeltek.

- Jó reggelt. – köszöntek Réal-nak, amikor előjöttek bokszerbe, pólóba, kómás fejjel Réal legnagyobb örömére.

- Pierre találkoztál már a húgoddal??

- Szia anyu. Igen találkoztam, de 100x elmondtam már, hogy nem a húgom.

- Ugyan, ne légy ilyen ellenséges, elvégre veled nőtt fel.

- Tudom, de már legalább 4 éve nem láttam.

Pierre sose volt itthon, amikor én elmentem, pedig akkor még ő is fiatalabb volt. Hamarosan én is előjöttem, jót kajáltunk aztán mentem a nappaliba tvt nézni.

- Nah, mit szólsz a srácokhoz Rachel?? – Charles, aki a nappaliba tvzik.

- Mit szóljak, már láttam őket…

- Jajj nem úgy, sokat változtak, gondolom, a te számodra?!

- Jah, persze… sokat nagyon, olyan férfiasak lettek. – mosolyodtam el. – egy valami nem változott, az a hülyeségük.

- Hát szerintem se. – bólogatott egyetértően Charles. Majd David rohant be hozzánk, a nappaliba és az ölembe ugrott.

- Bolond vagy? – nevettem.

- Neem, csak szeretlek!

- Tudom, én is.

- Tök rég láttunk, ideje, h velünk legyél. – Dav.

- Oké, de azért nem kell mindjárt felfalni.

- Csak nem nehéz vagyok?? – esett le az álla.

- Nem, úgy látszik, nem nőttél fel teljesen te se… - nevettem.

- Haha!

Közbe a konyhába ezek összevesztek az utolsó pirítóson. Pontosabban Jeff és Seb.

- Te zsidó, azt én vettem ki magamnak direkt!!! – kiáltozott Jeff.

- Nem is eszed, szal ne ugass!! – Seb.

- Sebastien Lefebvre! – szólalt fel, fennhangon Réal.

- Elnézést. – vigyorodott el, majd jött ő is a nappaliba, ahogy a többiek.

- Gyerekek, menjünk ma bulizni. – javasolta Chuck.

- és hova? – Pierre.

- Ottawában ma a Sunshine discoba nyárnyitó party van. – mondta David.

- És??

- És odamegyünk vonattal, vagy taxival, kiveszünk pár szobát, és ott vagyunk egy délutánt, meg egy estét. – Jeff.

- Oké, menjünk. – csaptak egymás tenyerébe a srácok.

- Te is jössz Rach, ugye?! – Seb.

- Nem is tudom.

- Nah gyere már, minek jöttél haza, ha nem szórakozni?! – háborodott fel Pierre.

- Okok, nyugi!

- Nah akkor csipkedjük magunkat!!! – lökdösött minket david.

- Ok. – majd a srácok gyorsan felöltöztek és mentek haza.

Én is felmentem felöltözni, meg berakni pár cuccot. Pierre egész hamar végzett. Én meg kimentem az udvarra.

- Pierre, vigyázz a húgod… Rachel-re. – javította ki gyorsan Réal, és be se fejezte, amit mondani akart.

- Nagy lány már, a világ egyik legnagyobb városában élt eddig, tud magára vigyázni.

- Tudom, csak…

- Oké, értem.

Hamarosan visszaértek a srácok, ők is hoztak pár cuccot. Majd beültünk a net elé, hogy melyik szálló van a legközelebb a Sunshine-hoz, és oda megyünk.

Aztán sikerült elindulni, a taxi mellett maradtunk, h a srácok nyugton lehessenek a rajongóktól. Két taxival mentünk. Én Pierre-vel és Chuck-al. Az út nem volt hosszú, de nagyon jól elvoltunk.

A hotel nem messze a discotól volt. De nem tudtunk lakosztályt bérelni, mert mind foglaltak voltak, így csak szobákat lehetett. Amihez tartozott kis nappali, meg fürdőszoba. És mivel a srácok összevesztek, h ki kivel lesz. Így két személyes szobákat kértünk. David és Seb, Chuck és Jeff, Pierre és én felosztásban. Bár a többiek részvétet kívántak, h Pie-vel leszek.

Elfoglaltuk a szobákat, aztán mentünk medencézni.

- Rach, te tényleg… - mondta Pierre, amikor kijöttem a fürdőből és meglátott fürdőruhába.

- Igen?

- Semmi.

Persze majd kiestek a szemei. Ahogy lenn a medencénél a srácoknak is. Nagyon jól elvoltunk, fojtogattuk egymást, labdáztunk, csúszdáztunk.

- Rach, kijössz velem fürdés után kajálni valami jó helyre?? – vett a nyakába Pierre, majd Jeff leborított, így nem tudtam válaszolni, előbb megöltem őt a vízbe, aztán a többieket.

- Persze. – mosolyodtam el, de ezek tapadnak, mint légy a szarra, jó értelembe.

Mi után meguntuk a medencézést és a srácok éhen akartak halni, gyorsan felmentünk.

- Nah mit zabáljunk?? – David.

- Amit akarsz. – Seb.

Közbe Pierre és én elmentünk felöltözni.

- Mi elmegyünk kajálni valahova, majd jövünk. – mondta Pie. A többiek, meg értelmesen néztek utánunk, mert Pie kacsintgatott nekik, amikor mentünk kifele.

- Ezek nem rokonok véletlenül, v Pie ennyire perverz?? – Chuck.

- Hülye, nem rokonok, azért belőle se nézném ki, h kikezd a húgával.

- De jó bige lett. – kacsintgatott Jeff.

- jaja. – értettek egyet, majd ők is kajáltak valamit, aztán lementek a hotel casinójába elszórni a pénzüket.