Akkor egy kicsit rólam: A nevem Rachel /récsöl/ Scott. A szüleim egy busz balesetben meghaltak, amikor 3 éves voltam.  Anyum és Pierre anyja, pedig nagyon, nagyon jóba voltak, meg apum és Charles is. Így magukhoz vettek, amikor megtudták, h meghaltak a szüleim. Nagyon rendesek voltak velem mindig, ahogy az édes gyerekeikkel, szüleimként szeretem őket természetesen. A Bouvier fiúkkal jóba voltam mindig. Jonathan, mintha a legjobb haverom lenne, Jay, pedig, aki nagyon sokat volt otthon, mintha a bátyám lenne. Egyedül Pierre-vel nem volt valami bensőséges a viszonyunk, nem igazán foglalkoztunk egymással. Inkább csak haverok voltunk, ő keveset volt otthon és én is. Meg egy időbe féltékeny volt, hogy én kisebb vagyok, mint ő, akárcsak Jonathan és a szülei mi ránk jobban odafigyelnek. 17 évesen elmentem Los Angeles-be tanulni, hogy ügyvéd lehessek. Már csak egy kicsi kell, és hivatalosan is ügyvéd leszek. 3 és fél évet voltam LA-be. Persze az alatt nem jöttem haza, mert nem engedhettem meg magamnak. Most 20 éves vagyok.

Dátum: 2004 nyár eleje.

Ja igen, és hivatalosan nem vagyok Pierre húga (senki rokona nem vagyok a Bouvier családba), és sose voltunk egymással olyan viszonyba, h testvérként szeressük egymást. Ellentétben a bátyjával.

Pierre és én egy tök jó étterembe mentünk. Mindketten Bolognai spagettit rendeltünk, meg boroztunk. És közbe tök jól elbeszélgettünk.

- Amúgy, azt vettem észre, h annyit változtál, meg minden, h alig tudok rólad valamit… - Pie.

- Régen se tudtunk valami sokat egymásról. – mosolyodtam el.

- Igen, tudom. Szerinted változtam??

- Csak ezt tetted, mi óta nem láttuk egymást. – én.

- És mibe??

- Hát… férfiasabb lettél, mélyült a hangod, meg úgy egész valójában. Felnőttél. Nah és én??

- Hát, kiszőkültél…

- Ez nem teljesen az eredeti színe.

- Nem baj tök jó. – Pierre kutyus szemei. – aztán olyan igazi nő lettél, határozott vagy, és kurva jól nézel ki. – kezdek zavarba jönni.

- És van most barátnőd?

- Nincs, őszintén mostanában nem voltam a komoly kapcsolatok híve, de ha most jönne egy lány, akibe bele tudnék szeretni, akkor… bármi megeshet. – Pierre.

- Én nem szeretem az egy éjszakásokat.

- És neked barátod??

- Egy évig volt, olyan 19 évesen, az óta nincs, sajna hamar rá kellett ébrednem, h nagyon sok pasi a szép külsőn kívül semmi mást nem lát bennem.

- Én látok! – mondta, majd bele is pirúlt. – én ugyanígy vagyok ezzel, nehéz dolgom van, mert sok lány azt látja bennem, h jól nézek ki, sok pénzem van, híres vagyok…

- Én nem. – mondtam én is, úgy gondoltam viszonoznom kell az előző kijelentését.

Ez után már csak fokozódott kettőnk között a hangulat és a jobbnál, jobb témák, a még én lazán próbáltam újra megismerni Pierre-t, addig ő egyre személyesebb kérdéseket tett fel nekem. De nem zavart, nincs mit titkolnom, csak jó párszor zavarba hoztuk egymást, ha magunkról mondtunk valamit, és a másik helyeselt, hogy igen, úgy van, mint az előbb. Volt benne valami, valami tűz, ami nagyon megfogott, így hogy felnőtt fejjel láttam őt.

Kajálás után sétáltunk, aztán visszamentünk a többiekhez, mert a jó megérzéseink szerint, már tűkön ültek.

És persze jól gondoltuk, Jeff-ék szobája olyan volt, mint egy csatatér.

- Nah mi van galambjaim, megjöttetek?! – David.

- Merre jártatok? – Chuck.

- Kajálni, sétálni, jégkrémezni.

- Éss?? – Seb.

Nem tudom, mit várhattak, h mit mondunk.

- És dumáltunk, meg tök jól elvoltunk. – én.

- Jaja. – bólogatott egyetértően Pierre.

- Este 10kor indulunk!! – nézett föl Jeff a kanapéról, csupa popcorn volt.

- Oké.

- Ki jön úszni, meg szaunázni?? – én.

- Megyek. – ugrott fel Pie, majd David. Majd a többiek is kapcsoltak. Így mind lementünk, megint úszni, meg szaunázni. Nah a szauna az kész volt, a srácok egyfolytában szenvedtek, h meleg van, és, hogy Chuck-tól, meg jeff-től van ilyen meleg. Kész… én David-el meg Seb-el baromkodtam, Chuck és Pierre egymást ölték, de Pie sokszor alig tudta levenni rólam a szemét.

- Masszázs!! – kiáltott fel egyszer csak Chuck.

- Menjünk!

Természetesen már nem volt egy masszőr se, így zárva volt a szalon.

- Cööh, most ki fog megmasszírozni?! – háborodtam fel.

- Majd én. – Jeff.

- Még mit nem! – David.

- Én fogom!!! – mondta Pierre kicsit emeltebb hanggal.

- Hagyjatok belőle nekem is! – Seb.

- és nekem is! – Chuck.

- Héé, nem vagyok zsákbamacska, jó lenne, ha nem vesznétek össze rajtam!

- okok. – erre belöktek a medencébe. Én meg utána jól megkergettem őket, így ők is ott landoltak.

Aztán elvonultunk a szobákba kajálni, meg ilyenek. Estig jól elszórakoztunk, aztán készültünk a buliba. Én egy fekete kivágott felsőt vettem fel, ezüstös betűk voltak rajta, egy farmer sortot, meg egy normális cipőt. Smink, hajvasalás stb. Pierre, pedig egy fehér, mintás inget, farmert, és tornacipőt vett fel. A srácok is hasonlóképp voltak. Egyedül David volt feltűnő köztünk.  Csíkos fölső, fekete gatyó, meg egy bakancsszerű cipő.