Ott nagyban hülyültünk, meg dumáltunk, egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy Jeff visítva rohangál az utcán egy szál boxerbe, és a szomszéd bácsi kergeti egy baseballütővel, a szomszéd néni meg sikítozik, meg visítozik, kezében Jeff gatyájával xD.

- MAMIII, SEGÍTSÉÉG!!- kiabált Jeff, és beugrott egy bokorba.

- Ha még egyszer meglátlak, nem úszod meg ennyivel!! Huligán!!- mondta a bácsika, és visszament a házba.

Mi közben majd megszakadtunk a röhögéstől, aztán kivonultunk Jeff-hez.

- Jeff…?! Jól vagy?? Élsz még??- kezdtük szólongatni a bokrot xD.

Erre Jeff kimászott a bokorból, tiszta sár, falevél…vagyis bokor-levél meg fű volt, és olyan látvány nyújtott kb., mint Tarzan, vagy Jungle Joe…xD. Mi meg ott majd összeestünk a röhögéstől…xD

- Mi van??- Jeff ritka értelmesen néz ránk.

- Semmi- ráztam a fejem-, gyere, menjünk be, és majd szépen elmeséled, hogy mit műveltél…

Visszamentünk a házba, Jeff úgy-ahogy valami emberszerű formát öltött.

- Jeff, miért kergetett az a faszi baseballütővel?? És mit keresett a nyanyánál a gatyád??- Pierre.

- Elhagytam a kertjükben- Jeff ártalmatlan(nak szánt) fejjel.

- És mit csináltál te a szomszéd kertjében?? Gatya nélkül…?!- Chuck.

- Semmit anyuci!!-  Jeff Chuck-nak.

- Nahh valld be szépen kisfiam!!- Chuck nagy komoly képe xD.

- Nah jólvan, a szomszéd macskáját basztam…most boldog vagy?!- Jeff mindjárt elröhögi magát.

- Jesszus, hogy tehetted ezt velem?! Mi van, ha szegény unokáim teljesen szőrösek lesznek?? Mert hogy te az vagy, és nem vagy hajlandó megborotválkozni, az egy dolog, na de szerencsétlen macska…?!- siránkozott Chuck xD.

- Jah szegény macska…vigyázz Jeff, mert a végén még feljelentenek állatkínzásért…- David.

- Én avval a macskával csak jót tettem!!- Jeff nagy büszke fej.

- De Jeff, a szomszédnak nincs is macskája…- mondtam egy kis gondolkodás után, mert eszembe jutott, hogy a szomszédok mindig is rühelltek mindenféle állatot, a macskákat meg pláne…xD.

- Hoppá…ez nem jött be…- Jeff.

- Háháá, most lebuktál, én az elejétől tudtam, hogy a dagi nyanyával volt valami…biztos amikor meglátta, hogy milyen kicsi van neked, sikítozni kezdett, azt előjött a faszi a baseballütővel…háhá, rájöttem, ne próbáld tagadni!!- Pierre diadalmas képe xD.

- Eljössz velem sétálni??- kérdezte Seb, mert kezdtük nehezen viselni ezeknek a hülyeségeiket…xD.

- Sráácook, leléptünk, majd jövünk- szóltam oda a többieknek, és elindultunk a part felé Seb-el.

Beszélgettünk, meg csókolóztunk, aztán leültünk a partra.

- Hozok nekünk valamit inni-, mondta Seb, és elindult a közeli büfébe.

Amíg vártam őt, azon gondolkodtam, hogy ha lesz gyerekünk, vajon hogy boldogulunk majd egy bébivel?? Elképzeltem, ahogy Pierre jobban elvan a gyerek játékaival, mint ő maga, vagy ahogy Jeff fésülgeti…ahogy ezen gondolkodtam, elmosolyodtam. Elképzeltem a babánk arcát. Ha fiú, olyan aranyos lesz mint Seb, az ő vonásait fogja örökölni, ahányszor csak ránézek, mindig ő fog róla eszembe jutni, ha lány, akkor inkább rám fog hasonlítani. Lépteket hallottam magam mögött, azt hittem Seb az. Egy sötét alakot láttam, egy tompa puffanást hallottam, és minden elsötétült körülöttem…

Közben Seb visszajött, de engem már nem talált ott.

- ASHLEY!!…ASHLEY!!- kiabált, meg szólongatott.

Amikor belátta, hogy evvel nem ér el semmit, felhívta Chuck-ot.

- Chuck, figy, Ash haza ment??- Seb.

- Én azt hittem, hogy veled van…- Chuck.

- Ahha, énis…egyik pillben még itt volt a parton, a köviben meg már nem…- Seb.

- Ok, mi is kimegyünk, addig próbáld meg megkeresni-, mondta Chuck, és letette.

Nem sokkal később már mind az 5 srác a parton állt, és tehetetlenül járkáltak fel-alá. Aztán Seb azt találta ki, hogy felhív.