Este elmentek fagyizni meg étterembe, meg a srácok valami normálisabb clubba is magukkal vitték, ahol volt játékterem is. Persze ezt nem szokták megemlíteni nekünk. xD

Aztán mentek haza aludni. Seth alaposan elfáradt, így Pierre-nek nem kellett sokat várnia mire elaludt.

- És hogy van Jane?? – kérdezte Seb. – nem akartam a gyerek előtt kérdezni.

- jól… nem beszéltem vele, de úgy néz ki, jól van. – Pierre. – inkább azzal a fasz Michel-el beszéltem.

- Seth mondta, h Jany (dzséni) feleségül megy hozzá. – Chuck. – kurvára nem lelkes a kis srác.

- Tudom, az, az ember egy fasz. – Pie.

- Ezt eddig is tudtuk, de nem tudnál valami konkrétabbat mondani?! – Jeff.

- Seth a saját pénzén vett 2 csokit, meg két zacskó csipszet, és már épp indultunk volna, amikor Michel megállította, és egyszerűen elvette tőle, mi szerint, idézem: értelmesebb dolgokra költsed az apródat.

Erre a srácok cinikus nevetésbe törtek ki.

- Ő már biztos fegyvereket meg késeket vett 10 évesen az apróján. – röhögött David.

- Mondasz valamit, annyira nem kóser az a pasas… és féltem tőle Seth-et, még Jane-t is. – Pierre.

- Igen és most jön az, amikor megkérdeznénk, h mért nem beszélsz erről Jany-vel, mire te azt mondod, h tuti leharapja a fejed, ha megemlíted neki. – Seb.

- Pontosan. De komolyan, az-az ember nem tűnik normálisnak. Seth nem szereti, Jany se tűnik felhőtlenül boldognak mellette.

- Seth nem mesélt esetleg a csávó más egyéb hibáiról?? – Jeff.

- De igen. – bólogatott Pierre. – azt mondta, h Michel sokat veszekszik vele, meg dirigál neki. És rossz gyereknek tartja őt.

- cöh… - nevetett david. – ha valaki azért rossz gyerek, mert eleven, akkor egy ép eszű gyerek sincs a világon.

- Próbálja átvenni a felelős apa szerepet a faszi, úgy veszem észre. – Chuck.

- De semmire se megy vele. – Pie. – hiába, látszik, h Seth az én fiam, nehéz betörni.

- Hát meg elég sok mindenről látszik, h a te fiad. – bólogatott Jeff.

- Talán rávehetnéd az anyját, h hagy költözzön hozzád egy időre, és majd pár hónap múlva ő maga eldönthetné, h kivel akar lakni. – Seb.

- Ez elég nehéz döntés egy gyereknek, de jó ötlet. – Chuck.

- Jane nem menne bele, épp mi előtt össze akarnak házasodni. Mi úton vagyunk, ezért se engedné. És asszem, amíg Seth közelebb nem engedi magához Michel-t addig nem lesz esélyem arra, h velem legyen. – Pierre.

- Talán többet kéne látogatnod, örülne neki. Meg többet kéne beszélned vele a „családi dolgaikról”. – David.

- Igen, ez jó ötlet. – bólogatott Pie, majd a srácok is.

Mi után ezt mind kibeszélték ők is elmentek aludni.

Másnap reggel Pierre a gyerek és David sikítozására ébredt. Elszórakoztak a medencénél. Majd többiek is felkeltek, mert David hangosabb volt, mint a gyerek.

- Milyen jól elvannak. – állapította meg Seb.

- Jaja. – bólogatott Chuck.

- ez már megint colát adott neki reggelire… mikor tanulja már meg?! – ment ki Pierre. – David, 100x megkértelek már, h ne itasd Seth-et colával reggel!!!

- Csak ez volt itthon! – David.

- Jaja. – Seth.

- Te csak ne helyeselj! – mosolyodott el Pie.

- Tudod David, van egy nagy találmány, csapnak hívják! – Jeff.

- És víz jön belőle. – Seb.

- Hű de meglepődtem. – David.

- Nem szoktam vizet inni reggelire apa. – mondta tök aranyosan Seth, majd lefröcskölte őt vízzel.

- Szuper, akkor legközelebb nem iszol semmit. Elmegyünk a városba, jössz te is?! – nézett Pie a gyerekre.

- Persze! – szaladt ki a medencéből, megtörölközött, majd belebújt a pólójába, meg a kis papucsába. – mehetünk. Gatya volt rajta. Fürdőgatya, ami vizes volt, de nem érdekelte.

- Rekord. – mosolygott Chuck. – ügyes fiú.

Elmentek bevásárolni is, mert a srácok megesznek egy nap egy fél lovat, és szegény gyereknek nem marad kaja. xD Meg plázázni, nah nem mintha ez túlzottan lekötötte volna Seth-et, de a srácokkal még ezt is élvezte. Főleg, ha játékboltba is betértek.

Aztán elmentek egy parkba korizni, Seth szeretett korizni. Pierre, pedig mindent megtett, h ez alatt, a pár nap alatt minden vágyát teljesítse. Jeff jót taknyolt a korival, még röhögni is jót röhögtek, különösen Seth.

Ez a pár nap egy hosszú hétvége volt. Seth suliba jár Bostonba, így csak 3 napot tud az apjával lenni.

Korizás után mentek Pierre szüleihez, mert ők még annál is kevesebbet találkoznak az unokájukkal. És persze mami és papi is egyértelműen kényezteti az unokájukat. Jó ebéddel meg ajándékokkal várták őt.

Michel és én eközben egész jól elvoltunk otthon, nekünk se árt egy kis kikapcsolódás.

- Úgy látom sokkal nyugodtabb vagy, ha Seth nincs itt. – néztem rá, miközbe kinn ücsörögtünk, és iszogattunk.

- Talán.

- Biztos… Nézd, tudom, h mennyire meg akarsz felelni nekem és neki, h elfogadjon. De idő kell neki… még kicsi, és eléggé a szívére veszi a dolgokat. Talán másképp kéne hozzá állnod, vagy nem is tudom…

- Az a baj, h úgy érzi, h én be akarom tölteni az életében Pierre helyét. – Michel.

- Mért nem így van??

- Kicsit. De nézd, vele elég keveset van, és amikor vele van, akkor sose utasítja rendre, v akármi… És mivel én élek együtt a gyerekkel ezért úgy érzem, h jogom van őt irányítani, és nevelni. És foghatom szigorúbban is, mint Pierre.

- Én ezt értem. – bólogattam. – de nem kiskatonát nevelünk belőle.

- Te akartad, h vegyem ki a részem a neveléséből, hátha ezzel közelebb kerülünk egymáshoz, majd csak megtörik a jég.

- Reméljük. – bólogattam ismét, majd pár perc múlva elmentünk kajálni, meg sétálni.

Szép lassan eltelt az egész nap.