Mikor hazaértünk, Pierre-el elvonultunk a konyhába beszélgetni, a srácok meg a nappaliba döglöttek.

- Mi nem bírjuk sokáig egymással, és egymás nélkül se…- sóhajtottam.

- Most mond azt, hogy jó volt nélkülem… tudom, hogy te is szeretsz!- mosolyodott el Pierre.

- Talált, süllyedt!- nevettem, majd felültem a konyhapultra.

- Kezdjük újra- nézett rám a nagy barna kutyus szemeivel.

- Hányadszor már Pierre?- kérdeztem kicsit szomorúan.

Erre úgy tett, mint aki nagyba gondolkodik.

- Nem számoltam- szólalt meg végre- de nem is számít! Az egyetlen, ami tényleg fontos, hogy te szeretsz, én is, meg is haltam volna érted, szó szerint,- itt bele akartam szólni, de Pierre a számra tette az ujját- de mindebből csak a szerelmünk számít igazán!

Némán bólintottam, a kétségeim már majdnem teljesen eloszlottak avval kapcsolatban, hogy jó ötlet-e ezt újra megpróbálni. Csak Pierre-t láttam magam előtt, csak azt éreztem, hogy szeretem, hogy szükségem van rá, hogy vágyom az érintésére.

Nem is beszéltünk már, kevés lett volna minden szó elmondani azt, amit éreztünk…

Közben a srácok a nappaliba döglöttek, és szokás szerint nem bírták volna békén hagyni egymást.

- Menjünk már el valamerre- javasolta David.

- Igen, és hová??- nézett rá érdeklődve Chuck.

- Mit tudom én, csak egy ötlet volt!- vont vállat Dav.

- Jó, elvégre megszokhattuk már, hogy tőled ne várjunk semmit…- rázta a fejét nevetve Seb.

- Pont te mondod? Te, te, ha az agyad helyén nem mosogatólé lenne, akkor is hülye lennél!- David durcásan.

- Neked, meg ha az agyad helyén egyáltalán lenne valami, akkor talán nem lennél ennyire degenerált!

- Degenerált a jó édes anyád, te fasz!- pattant fel a kanapéról David, majd kergetni kezdte Seb-et, át a nappalin, be a konyhába (ahol Pierre és én nagyba smárolgattunk :P), aztán ki a kertbe, ott meg belelökte a medencébe.

- Te nem normális, ez kibaszottul hideg!- vonyított a medencéből Seb.

- Hát akkor talán gyere ki onnan!- tanácsoltam neki, mert épp kimentem, hogy megnézzem, élnek-e még.

- Meg fogok fázni, te kretén!- nyafogott Seb, miután végre kimászott.

- Grat, az emberkék április közepén csak megfázni szoktak, a plusz 20 fokba!- Jeff.

- Persze, nem tudtad?!- vonult be Seb, aztán elkezdett levetkőzni, h száraz cuccokat vegyen.

- Seeb, a kurva anyád, ne itt vetkőzzél már, nem vagyunk kíváncsiak rád…- röhögött Pierre.

- Oh baby, pedig neked csinálom!- kezdte el rázni magát Seb, de úgy, hogy csoda hogy szét nem esett xD.

- Ha szétesel, összeszedjelek majd édesem?- röhögött Chuck.

- Aha, megkérnélek- Seb.

- Ok, hozom a seprűt meg a lapátot!- rohant el Chuck.

- Menjünk már el fürdeni, strandra még nem lehet, mert ahhoz hideg van, de egy fürdőbe elmehetnénk!- fordultam el, nem foglalkozva Seb műsorával, ha jól esik neki, csinálja… xD

- Ok, tőlem rendben. Sőt, mehetnénk ketten, ezek úgyse érnek rá, el vannak foglalva a maguk hülyeségével- karolta át a derekam Pierre.

- Hová megyünk??- sereglettek oda rögtön körénk a srácok.

- Na ennyit a kettesben való fürdőzésről- súgtam nevetve Pierre-nek.

- Ne már, ez tok szívás- húzta a száját Pierre, majd megpróbáltak leszerelni a srácokat, de azok amint meghallották, hogy hová mennénk, teljesen lázba jöttek, szóval együtt mentünk.

- Én még haza ugrom pár cuccért, fél óra múlva találkozzunk a fürdőnél, ok?- én.

- Nem mehetek veled?- Pierre néz a kutyus szemeivel.

- Eltaláltad. Menj csak szépen a majom csordáddal, majd a fürdőnél találkozunk!- pusziltam szájon, majd kifelé indultam.

- Naaa, ha már nem mehetek veled, egy rendes csókot kérek legalább!- kapta el a karom Pierre. Én meg engedtem neki, megkapta, amit kért. Aztán hazamentem.

- Naaagyiiii!!!- kiabáltam el magam az előszobába, miközben lerúgtam a cipőm.

- Az egy dolog, hogy öreg vagyok, de süket nem!- jött ki a konyhából.

- Bocs, csak azt akartam, hogy tuti meghalld- vigyorodtam el.

- Ok, ez megvolt.

- Nagyi, van valami fontos program mára?

- Igen! Ha nem tévedek, megígértél valamit Pierre-nek!- vigyorodott el.

- Honnan tudod?!- esett le az állam, de a nagyi rám sem hederített, mondta a magáét.

- Reméltem, hogy összejöttök megint, szépek vagytok együtt! Ja, és ha vissza akarsz költözni hozzájuk, én leszek a legutolsó, aki visszatart! Csak gondold meg, és tedd, amit a szíved súg!- ölelt meg, egy puszit nyomott az arcomra, és kilépett a nyitva felejtett bejárati ajtón.

- Te Sammy, a mami mióta tud olvasni mások gondolataiban?!- néztem le a lábamnál somfordáló cicusra, majd a becsukott ajtóra-, na m1…- motyogtam még magam elé, aztán elmentem összedobálni magamnak bikinit, törölközőt, meg ami még kell. Kicsit késtem a találkáról.

- Késtél!- Pierre szemrehányóan.

- Csak nem szeretek várni, ezért inkább később jövök. Kül meg majd a látvány kárpótol…!- vigyorodtam el.

- Már alig várom…- ölelte át a derekam.

Aztán bementünk, elhúztunk átöltözni. Amikor én megjelentem a medencénél a srácoknak azt hiszem a szemeiket valakinek össze kellett volna szednie…:P

- Hé fiúk, csukjátok be a szátokat, mert bele megy valami olyan, aminek nem kéne!- nevettem.

- Oh bocs, hogy nem figyeltem arra, hogy csukva legyen a szám, amikor megláttam a világ legcsodálatosabb nőjét!- vigyorgott Pierre.

- Oh tényleg?! Hol van?- néztem körbe.

- Ha van egy tükröd, megmutatom!

Ezen csak nevettem, majd bemásztam a srácok mellé a vízbe. Engem Chuck felvett a nyakába, Pierre David-et, Jeff Seb-et és ott fönn lökdösődtünk, végül Chuck-nak Jeff rálépett a lábára, erre ő meg eldobott engem, közbe Seb és David egymásba kapaszkodva ledőltek, én meg egyenesen Pierre-re estem. Köhögve jöttünk fel a víz alól.

- Áhh a bordáim! Eltörted a csontjaim!- nyöszörgött Pie.

- Bocs, am Chuck volt, ő dobott el! De majd kapsz rá gyógy-puszit, jó lesz?

- Az nekem nem elég!- húzott az ölébe Pierre és megcsókolt.

- Pierre ne már itt a medencébe, nem szeretnénk a víz tetején ilyen úszkáló kis fehér valamiket látni!- Chuck.

- Miért, te talán már egy sima nyelvestől elmész?- nézett rá Pierre.

- Neeem, Chucky-nak annál több kell!- Jeff.

- Honnan tud…?!

- Ohh Chucky babám, ne is tagadd!- Jeff.

Erre mindannyian nevettünk, majd még elszórakoztunk egy darabig, labdáztunk meg egymást nyomkodtuk a víz alá, aztán meguntuk, és haza indultunk. Most nem taxival, mert tök jó idő volt, lassan már május van.