Kajáláskor tök jól eldumálgattunk velük, de Réal kicsit furán nézett ránk.

- 1 óra és jönnek a srácok. – dőlt hátra Pie, mi után jól lakott.

- Kira, addig van időm elmenni, fürdeni meg ilyenek. Köszi a kaját. – álltam fel, majd mentem a fürdőbe.

- Egyetértek. – indult Pierre is a másik fürdőbe.

- Várj! – fogta meg a karját az anyja.

- Mondd?!

- Mit csináltatok fenn, amikor felmentem??

- Játszottunk. – vigyorodott el Pie, majd ment a fürdőbe.

- Nem tetszik ez nekem Charles…

- Mért? – nézett rá Charles.

- Hát, h ők ketten „játszanak” Pierre szobájába, meg ennyire jóba vannak… régen nem szerették ennyire egymást, most meg…

- Milyenek?

- Mintha vonzódnának egymáshoz.

- Ugyan Réal, ne izgulj, nem hiszem, h így lenne. Biztos most összehaverkodtak, a még buliztak, meg ilyenek, az sose legyen baj, elvégre testvérekként neveltük őket. – mondta Charles.

- aham. – bólogatott Réal.

Eközben én a fürdőkádban ücsörögve Pierre-en gondolkoztam, és azon, amit Réal mondott. Elvégre igencsak jól elvagyunk egymással, és már meg is csókolt. De ez nem fer, mert a családunkba én Pierre fogadott húga vagyok. (remélem, emlékszetek, hogy írtam, h aliasom szülei meghaltak, így a Bouvier család magához vett, szóval semmi rokoni szál nem fűz velük össze. Csak ők tartanak a gyereküknek, ill testvérnek. Pierre-t leszámítva)

Hamarosan elkészültünk, kivasaltam a hajam, smink, valami jó ruha. Aztán megérkeztek a srácok.

- Jéé, milyen szépek lettetek. – vigyorodtam el, ahogy végig néztem rajtuk.

- Te is… - bólogattak mind egyszerre.

- Ezt most mért mondod, mi mindig szépek vagyunk?! – Seb.

- Hát a ma reggeli éned legközelebb, csak rémálmomba jöjjön elő. – nevettem.

- Megfolytalak.

- Neee, elkenődik a sminkem!! – vonyítottam, majd Jeff mögé ugrottam.

- Nem szabad bántani a mi tündérkénket. – védett meg Jeff.

- Oh… jó látni, h még vannak udvarias férfiak a világba.

- Én is az vagyok! – rohantak oda mind.

- Miről van szó?? – jött le Pierre is, egy szürke ingbe, fekete farmerba és egy jó cipőbe, kurva jól nézett ki.

- Hogy a srácok udvariasak. – én.

- Jojj… ilyet ne… még egyszer ne. – emelte fel Pie a feje fölé a kezét. – leszakad a plafon…

- De Jeff megvédett Seb-től, mert meg akart ölni. – néztem ártatlanul.

- Persze, csak azért tette, mert ilyen szép vagy. – mosolyodott el Pierre, én meg elpirultam, persze ezt Réal és Charles is hallották.

- Nah nagyon szép vagyok. Indulhatunk. – David.

- Persze mert lefejelted a sminkes dobozt. – nevetett Chuck.

- Na és, én is lefejeltem. – karoltam David-be.

- Ohh… látjátok, megvéd a csajom!! – büszke fej.

- Mi az, hogy a tiéd?? – lökte őt meg Seb.

- Mi az, h csak ketten osztoztok rajta?! – háborodott fel Jeff.

- Azt hittem én vagyok a legjobb barátnőd?! – Chuck kislányosan felháborodik.

- Héé, ne vesszetek össze rajtam, nem vagyok senki csaja se!

- Dehogynem! – Pierre.

Erre Réal álla megint leesik.

- Közös! – David.

- Ok. – bólogattunk mind.

- De csak képletesen! – mondtam, mi előtt még bármelyik is beleéli magát.

- Hé srácok, van itthon egy csomó sör, nem akartok inni? – kérdezte Charles.

- De igen. – kezdtek el mind bólogatni, majd Chuck és Seb mentek a konyhába, mert útközbe akarnak inni. És pont ők xD akik este jól lerészegedtek.

- Adjak szatyrot? – Réal.

- Dehogy, hamar el fog ez fogyni. – vigyorodott el Seb.

- Jah nem ittunk eleget az este. – Chuck.

- Vigyázzatok Rachel-re. – mondta Réal Chuck-nak.

- Rendben, mindig vigyázunk rá. – bólogatott Seb.

Majd leléptünk, először kaszinóba, ott nagyon elvoltunk, aztán biliárd terembe, nah az kész volt.

- menjünk el valahova enni. – javasolta David.

- Ok. – bólogattunk, majd beültünk egy jó étterembe, kapásból rendeltünk egy csomó piát. Aztán kaját, rántott, meg sült húst, kacsa combot, sajttal töltöttet meg ilyeneket ettünk.

- Skacok, nem megyünk bulizni. – Jeff.

- Mért?

- Mert alig bírok megmozdulni.

- Majd szerzünk egy talicskát. – nevetett Seb.

- És ki fogja tolni? – nevetett Chuck.

- Én biztos nem, majd ott hagyjuk az utca közepén. Reklámfogásnak jó lenne. – vigyorgott David.

Még egy jó darabig elvoltunk, mert senkinek se volt kedve felkelni.

- Veszünk valahol piát? – Pierre.

- Jaja, menjünk, vásároljunk… - értettünk mind egyet. Majd mentünk valami éjjel nappaliba. És vettünk, sört, bort, whiskyt, colát… cigit.

- Mi óta cigizel Rachel?? – nézett rám Jeff.

- Szoktam, csak most 1-2 napot nem szívtam, a még veletek voltam, meg ilyenek. Remélem nem zavar?

- Nem. – bólogattak mind. Pierre még kért is tőlem cigit. Aztán mentünk sétálni közbe jól elpiálgattunk, meg szórakoztunk. Mindent kitaláltunk, mi után volt már bennünk, egy kis pia. Felelsz vagy merszet játszottunk, meg szokás szerint, kötözködésből kergetőzés lett. Amikor már csak pár üvegsör volt, akkor azokat szépen eldugtuk és mentünk az Altraisba, mert volt vagy 11 óra. Benn nagyon jó buli volt, egy csomó ember, sajna rajongók is, de srácok könnyen lerendezték őket. Még ingyen pia is volt, ezért nem is értem minek hoztunk magunkkal be sört… de ez van.

- Gyerünk táncolni! – bontottam ki egy üvegsört, aminek a negyede Jeff ingjére, meg az én fölsőmre ment. – bocsi…

- Semmi, nem hagy foltot.

- Tudom. – vigyorodtam el, majd karon fogtam david-et, és Pierre-t és elrángattam őket táncolni. Kicsivel később a többiek is csatlakoztak. Vagy másfél órát táncoltunk mind a 6an egy huzamba, szóval nem kicsit elfáradtunk, meg a pia… xD

- Meghalok. – nevettem, majd Pierre nyakába dőlve ültünk le valahova.

- Ki kér piát?! – Jeff.

- Ez most kérdés volt? Mindenki kér! – feküdt az ölembe Chuck.

- Alkeszek. – nevetett David.

- Héé megvan még az a jó pop-rock disco?? – néztem Seb-re.

- Meg persze… az utóbbi időbe egyre felkapottabb lett. – bólogatott Seb.

- mi is egyre többet járunk oda. Mert végre nem havy metált játszanak, hanem értelmes pop-rock-ot. – Pierre.

- Itt a pia. – jött vissza Jeff. – miről van szó??

- A Rock Mouse-ról. – David.

- Oh, az kurva jó hely, még a mi számainkat is lenyomják, de főképp olyat, amire lehet táncolni.

- Ami marad annyi harag. – adta a kezembe a whisky-gyömbért Chuck.

- Ok. – majd mindenki felhajtotta, és senkinek se maradt.

- Még egy kört?! – mentem most én a piáért.

- Megyek veled! – rohant utánam Pierre.

- Srácok, ez szerelmes vagy mi? – Seb.

- Mért? – David.

- Úgy rohan Rachel után, mint egy pincsi kutya.

- Van ilyen. – jeff.

- Azért kíváncsi leszek, hogy Pierre szülei mit fognak hozzá szólni. – Chuck.

- Gondolom Réal ki fog térni a hitéből… de ők se kapkodnak el semmit se, ahogy elnézem, szal nem kell aggódni. – David.

- Jaja.

Majd Pie és én visszatértünk egy csomó piával, még 2x eljátszottuk ezt az, amennyi marad annyi harag játékot. Aztán a piától felpezsdülve elmentünk táncolni megint csak, és nagyon jól elvoltunk. Persze egy idő után, csak Pierre és én maradtunk és táncoltunk, a többiek elmentek a pulthoz inni.

- Jó ez a buli. – mondta dőlöngélve Jeff.

- Jaja, végre buli. Nem is emlékszem mikor buliztam utoljára. – kortyolt egyet a whiskyből David.

- Én se, tegnap este, nagyon rég volt. – mosolygott Chuck. Majd egy szőke csaj elsétált mellette.

- Huh… ezt gerincre vágom! – itta meg Chuck a piáját, majd a csaj után ment.

Seb is csajozott.

- Lehet pl-t kéne venni a többiekről, mindenki csajozik. – David.

- Én tegnap már csajoztam, ma szünet van, majd legközelebb. – Jeff.

- Iszunk?

- Jaa…

Közbe Pierre és én állati jól elvoltunk, kis pia is volt már bennünk. Majd kicsit lazább számot kezdtek játszani, én meg háttal táncoltam neki, és kezdett beindulni. Már a nyakamat csókolgatta…

- Nagyon melegem van… - fordultam vele szembe.

- Nekem is. – mosolyodott el, majd meg akart csókolni.

De én hamarabb kapcsoltam – kimegyünk levegőzni? – hajoltam hátrébb.

- Ja. Hozok piát, menj előre. – ment a pulthoz, én meg ki.

- Nah mi van haver, igencsak jól elvagy Rachel-el?! – pacsizott vele Dav.

- Igen, csak egy gond van vele…

- Mi? – Jeff piál.

- Hogy nem enged magához közel. – Pie.

- Nekem úgy tűnt elég közel voltál hozzá. – vigyorgott David, miközben issza a sörét.

- Nem úgy. Ha közeledni akarok felé, mindig kitalál valamit.

- Majd lesz másképp, lehet fél… - mondta Jeff.

Én közbe kinn Seb-el, meg az aktuális csajával elszívtam egy szál cigit. Majd ők bevonultak. Pierre meg jött két koktéllal.

- Köszi, ez tök finom…

- jaja, kóstold meg az enyémet. – adta oda a szívószálat.

- hmm… ez is jó. – mosolyodtam el. Majd rátámaszkodtam háttal a mögöttem lévő korlátra.

- Figyelj… ami benn történt. – kezdte el magyarázni, majd átölelte a vállam.

- Nem történt semmi. – bólogattam, majd odébb csusszantam egy kicsit.

- Rachel, ne mond hogy nem… tudod jól, miről beszélek. Mért utasítasz el mindig, ha közeledek hozzád?

- Nézd Pierre… én nagyon kedvellek… sőt… de nem tehetjük meg.

- Mért, azért mert anyám testvérnek hív minket?? – Pie.

- Igen. Nem értené meg szerintem, ahogy a többiek se. Hiába nem vagyok egyikőtök rokona se, ők törvénytelennek tartanák az egészet.

- Pedig nem lenne az, és anyu majd belenyugodna.

- Nem… szüleimnek, családomnak tekintem őket, nagyon sok mindent tettek értem, pedig megtehették volna, hogy hagynak megrohadni egy árvaházba.

- De nem tették. – Pierre. – te magad mondtad, h nem tekintesz semmien rokonodnak se engem.

- Így is van, de ne várd, h megmagyarázzam. Réal és Charles, akiket szüleimként szeretek… megszakadna a szívük.

- Anyunak előbb, mint apunak, de egyszer beletörődne.

- Nem, értsd meg, h ezzel a családi békével játszom! – indultam befele.

- Te értsd meg, hogy megőrülök nélküled!! – fogta meg a karom, amikor már a pultnál voltam. Majd elindultam a táncparkett közepe felé. Közbe, pedig a szívem Pierre-hez húzott, mert mindennél jobban vágytam, az érintésére, a csókjára… Jött egy nagyon szép lassú, szerelmes szám. Pierre akkor ért oda hozzám a táncparkett közepére.

- Megoldhatnánk. – kiáltotta a fülembe, mert hangos volt.

- Nem lehet! – fordultam volna el, de magához húzott, és átölelte a derekam, és táncolni kezdett velem. Az érzés, hogy magához ölelt, az érintése, az illata… nagyszerű volt.

- Egész jól nyomják. – dőlt David Jeff-re, amikor ránk nézett, ahogy táncoltunk. Azt akartam, hogy ez pillanat ne érjen véget. De véget ért, sajnos. Ez után nem is szóltunk egy szót se erről a szeretlek, nem szeretlek dologról, mentünk inni, meg bulizni tovább. David és Jeff is csatlakoztak, jól leittuk magunkat. Seb és Chuck eltűntek. Mi meg olyan reggel 4 körül hazamentünk.